Sikeresen landolt az Atlantis

Az Atlantis űrrepülőgép pénteken, közép-európai idő szerint 21.49-kor épségben landolt a kaliforniai Edwards-légibázison. Az űrrepülőgép és a Nemzetközi Űrállomás asztronautái a két nappal meghosszabbított küldetés során minden tervezett feladatot elvégeztek. Az új napelemtábla-rendszer üzemképes, és a számítógépek is újra megfelelően működnek az űrállomáson.

Közép-európai idő szerint kedden 16.42-kor levált az Atlantis űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomásról. A szerdai napot a felszerelés rendezésével és az űrrepülőgép rendszereinek ellenőrzésével töltötte az Atlantis legénysége.

Az első landolási lehetőség csütörtökön (június 21.), közép-európai idő szerint 19.55-kor volt a floridai Kennedy Űrközpont területén, de ezt a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták kihasználni. A második lehetőség is az időjárás miatt hiúsult meg.

A gép így egy nappal tovább maradt Föld körüli pályán. Mivel az elsődleges leszállóhelyen, a floridai Kennedy Űrközpont területén továbbra is viharos szelek uralkodtak, a NASA úgy döntött, hogy a kaliforniai Edwards-légibázisra hozza le az Atlantist. A gép átszállításának költsége Floridába (ahonnan majd újra startolhat) több mint 1 millió dollár.

Az Atlantis június 10-én csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), rakterében a napelemrendszer új, S3/S4 jelű szegmensével (Starboard 3 and 4 truss segment). A szerkezetet már másnap a helyére emelték, és összesen négy űrséta alkalmával aktiválták.

Mint arról részletesen beszámoltunk, az új napelemek rendszerbe állításával egyidőben komoly problémák jelentkeztek az űrállomás orosz komputerhálózatában, amit csak több napi kemény munkával sikerült megoldani. A hiba fő következménye az ISS orosz helyzetszabályozó-rendszerének leállása volt. Ez a rendszer az ISS térbeli helyzetének szabályozását az űrállomás külső felületein elhelyezett korrekciós hajtóművek segítségével tudja ellátni (bár erre viszonylag ritkán kerül sor, mert általában csak akkor használják, ha az ISS keringési magasságát kell módosítani). Gyakoribb alkalmazása az űrállomás saját tömegközéppontja körüli mozgásának a szabályozása volna - ezt azonban többnyire a giroszkópok tárcsáinak forgatásával oldják meg.

A NASA szakemberei hangsúlyozták, hogy a számítógépes probléma megoldásában tökéletesen működött együtt az orosz és az amerikai fél. Bár a számítógépes rendszer most már újra hibátlanul működik, a probléma pontos okát még mindig nem sikerült kideríteni. A helyzetszabályozás szerepét átmenetileg az űrrepülőgép is képes lett volna ellátni, a rendszer felélesztése nyomán azonban erre már tartalék módszerként sincs szükség, így "hazaengedték" a gépet.

Az űrrepülőgép eltávozása után Fjodor Jurcsikin, Oleg Kotov és Clay Anderson marad az ISS fedélzetén, míg Sunnita Williams, a hölgyek között rekordhosszúságúnak számító hathónapos űrbeli tartózkodása után tér haza az Atlantissal. A következő űrrepülőgépes küldetést (STS-118) augusztusban tervezik.

A Nemzetközi Űrállomás jelenlegi kiépítettsége. A kép a távolodó Atlantis űrrepülőgépről készült

Az ISS orosz számítógépeinél jelentkezett probléma egyébként az Európai Űrügynökség (ESA) mérnökeinek is fejfájást okoz. A decemberi indítású európai Columbus kutatómodul, amely szintén a Nemzetközi Űrállomás része lesz, hasonló orosz számítógépes rendszerrel bír. Emellett a 2008-ban üzembe álló új teherűrhajó helyzetstabilizáló berendezéseinek vezérléséért is ilyen hálózat felel. Az utóbbi űreszköz egyébként részben automatikus üzemmódban tud majd alacsony pályáról terheket juttatni az ISS-hez. Az esetleges problémák megelőzése végett az európai kutatók is részt vesznek a jelenleg zajló amerikai-orosz vizsgálatban, hogy legalább utólag megtalálják a probléma okát.