Marge, a diétás tejet adó tehén

Új-zélandi kutatók véletlenül bukkantak rá arra a szarvasmarhára, amelynek teje igen alacsony zsírtartalmú. A tehenet Marge-nak nevezték el, és később kiderült róla, hogy egy természetes génmutációnak köszönheti a kedvező biológiai értékű tejet. Jelenleg a kutatók az értékes tulajdonságot hordozó szarvasmarhacsorda tenyésztésén dolgoznak.

Marge-nak és utódainak teje nemcsak alacsony zsírtartalma miatt kedvező, de az emberi szervezet számára igen értékes omega-3 zsírsavakban is gazdag. További előnye, hogy a belőle készített vaj még hűtve is igen jól kenhető, állaga a margarinhoz hasonlít. A fejlesztést és a termelést a Vialactia cég vette kézbe, miután 2001-ben egy szarvasmarhacsorda vizsgálata során rábukkantak a szóban forgó tehénre.

A Vialactia, a világ egyik legnagyobb tejipari cége 300 új-zélandi dollárért (kb. 40 ezer forint) vette meg a szarvasmarhát, és "áthelyezte" a kutatási területre, ahol részletesen feltérképezték, milyen kedvező tulajdonságai vannak a közönséges holstein-fríz tehén kinézetű Marge-nak. Marge teje körülbelül 1 százalék zsírt tartalmaz, ami kevesebb mint harmada a normál, 3,5 százalékos zsírtartalmú tejnek. A tehén ezt a tulajdonságát utódaira is átörökíti. A kutatók most azt próbálják meg kideríteni, hogy a természetes sovány tej termeléséért melyik biokémiai útvonal módosulása a felelős. A cég 2011-re tervezi az első sovány tejet termelő szarvasmarhacsorda bevezetését a piacra.

A zsírok előállítása igen energiaigényes folyamat az állati szervezetben. Amennyiben a termelődő tehéntej zsírtartalma alacsonyabb, az állat energiaszükséglete is csökken. A sovány tejet termelő szarvasmarhák fenntartása így gazdaságilag is előnyös. Egy korábbi tanulmány fejtegetései szerint a tejelő tehén takarmányköltségeit 22 százalékkal lehetne csökkenteni, amennyiben a termelt tej zsírtartalma az Amerikában átlagos kb. 3,5 százalék helyett 2 százalék lenne. Az USA-ban a tejelő tehenek takarmányozása során kb. 60 százalék abrakot és 40 százalék, főként kukorica alapú takarmánykoncentrátumot adnak az állatoknak. Amennyiben az állat kevesebb tejzsírt termel, kevesebb is elegendő a költséges takarmánykoncentrátumból. Mindezek mellett a környezetre is jótékony hatása lenne az ilyen állatok termelésbe vonásának. A tehenek ugyan több abrakot esznek, ami azt jelenti, hogy mintegy 33 százalékkal növelni kéne azoknak a mezőgazdasági növényeknek a termesztését, melyekből az abrak készül, viszont a szarvasmarhák takarmányozása céljából termesztett kukorica termelését 50 százalékkal csökkenteni lehetne. A gyakorlatban ez négy tehenenként 1 hektár termőterület felszabadulását jelentené.

A tudósok már régóta kutatják, hogyan tudnák megváltoztatni a tej összetételét a molekuláris biológiai eszközök segítségével. Az állatok genetikai módosításával lehetőség van az emlőszövet működésének befolyásolására, így olyan állatok kitenyésztésére is, amelyeknek a teje kevesebb zsírt tartalmaz. A tejzsír mintegy fele képződik az állat emlőszövetében (a többi a vérkeringéssel jut az emlőbe), ami annyit jelent, hogy az emlő genetikai módosításával a tej zsírtartalmát hozzávetőlegesen 2 százalékra lehetne csökkenteni. A génmódosított állatok előállítása azonban egyrészt igen költséges, másrészt - és a fő gondot leginkább ez jelenti - az ilyen állatokkal, illetve a belőlük készített termékekkel szemben igen erős a közvélemény ellenállása.

Bodrogi Lilla