Nem véletlen, hogy amerikai és japán tagokból áll a kutatócsoport, hiszen mindkét országban nagy a tűzvészek kialakulásának kockázata. A kormányzati hivatalok felmérései szerint csak Kaliforniában 3,2 millió azon otthonok száma, amelyek olyan területen állnak (angolul úgynevezett Wildland-Urban Interface), ahol könnyen kialakulhatnak gyorsan elharapódzó, az épületekre is könnyed átterjedő erdőtüzek. A fenyegetés valódiságát egy 2003-as eset is mutatja, amikor egy San Diego környéki katasztrófában 3000 otthon pusztult el egyszerre. Japánban inkább a földrengések okoznak problémát. A szétnyílt falak, a sérült cseréptetejű házak pőrén kínálják fel gyúlékony belső szerkezetüket az ilyenkor szokásosan fellobbanó tüzekből származó szikráknak.
A National Institute of Standard and Technology (Gaithersburg, USA) és a Building Research Institute (Tsukuba, Japán) kutatói szerint az ilyen károk egy részét meg lehetne előzni megfelelő építészeti megoldások alkalmazásával. Elgondolásuk bizonyítására és az eddig kevéssé vizsgált kérdés megválaszolására elméleti számítások helyett gyakorlati módszerhez folyamodta: építettek egy parázsgenerátort (lásd a képen).
A 30 cm átmérőjű, könyökben végződő fémcsőben középtájon egy átlyuggatott tálca van, rajta fenyőfa-apríték. A fémcsövet flexibilis tömlő köti össze egy generátorról üzemeltetett ventilátorral. A kísérletek kezdetén kis fokozaton beindították a ventillátort, és az aprítékot két égővel 45 másodpercig hevítették. Ekkor megnövelték a ventillátor teljesítményét és további 90 másodpercig működtették az égőket. A lángoló faaprítékot a ventillátor még további hat percig fújta, így a fémcső végén a kísérlet elvégzéséhez elegendő mennyiségű szikra és parázs tört elő egyenletes folyamban. A berendezéssel szemben állt a házak homlokzatát modellező 3x3 méteres faldarab, közepén egy tipikus szellőzőnyílással. A szellőző mögött fémernyőt helyeztek el, amögött pedig gyúlékony, bármely átlagos családi házban fellelhető tárgyakat. A kutatók azt vizsgálták, hogy a kísérleti paraméterek fokozatos változtatásával milyen intenzitással zajlik le a gyulladási folyamat, amikor az izzó zsarátnokok elérik a szellőzőnyílást.
Amint a szikrák elérték és átégették a szellőzőnyílást, áthatoltak az ernyőn is, majd lángra lobbantották a gyúlékony tárgyakat és rövid idő alatt kialakult az öngerjesztő égési folyamat. A berendezéssel számtalan kísérletet végeztek, széles tartományban változtatva a paramétereket. Különböző ernyőkön vizsgálták a szikrák áthatolóképességét és eloszlását, a parázs mennyiségének és a szél sebességének függvényében.
"A parázsgenerátor főleg demonstrációs céllal készült"- mondják a kutatók. Munkájukkal szeretnék felhívni a figyelmet a veszélyre, és hozzá kívánnak járulni az építészeti előírások helyesebb kialakításához.