Az idei ösztöndíjasok közül Sperlagh Beáta az orvostudomány doktora, az MTA Kísérleti Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Az úgynevezett neurodegeneratív, azaz a központi idegrendszer struktúráinak pusztulásával járó kórképek kémiai hátterét kutatja, valamint a nikotin és más, rászokást kiváltó anyagok központi idegrendszeri hatásmechanizmusát vizsgálja.
Bíró Tamás Sándor a fizikai tudományok doktora, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. Méltatásában elhangzott, hogy a tudós "az anyag legvégső tulajdonságaival foglalkozó új fizikának" egyik jeles magyar képviselője. A díjazott munkatársaival a tizennégy milliárd évvel ezelőtti Ősrobbanáskor egy nagyon rövid ideig, a harmincadik mikromásodpercig létezett kvarkanyag tulajdonságait kutatja. (A kvarkok az atommag részecskéiben, a protonokban és neutronokban lévő alkotóelemek).
Granasztói György, a történelemtudományok doktora, aki 2006-ig a Teleki László Intézet elnöke volt, a méltatás szerint az Európai Unióban különösen fontos várostörténeti témák kidolgozásával foglalkozik. Kutatásai új utakat nyitottak meg mind a gazdaságtörténet, mind a művelődéstörténet és demográfia számára.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az MTA, a Simonyi család, valamint az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért (AMFK) 2000-ben kötött megállapodást a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj megalapítására. Az ösztöndíjat, amelynek éves összege kezdetben 2,5 millió forint volt, jelenleg pedig 3 millió forint, évente három, egyetemen vagy kutatóintézetben dolgozó, kimagasló teljesítményt nyújtó kutató kaphatja meg.
Az elismerést Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár, Kroó Norbert, az MTA alelnöke és Keszthelyi Lajos, a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj Bizottság elnöke adta át.