A felbocsátás az ország délnyugati részén fekvő Xichang Űrközpontból történt, a szintén kínai Hosszú Menetelés 3A hordozórakétával. A hordozórakéta emelkedésének vonalában lakókat a kérdéses időszakra evakuálták, elkerülendő a visszahulló darabok miatt esetleg bekövetkező balesetet.
Az űreszköz jelenleg hibátlanul üzemel elnyúlt, Föld körüli pályáján. A következő napokban három manőver segítségével fog fokozatosan eltávolodni bolygónktól, és október 31-én áll a Hold felé vezető pályára. A tervek alapján november 5-én éri el kísérőnket, ahol 200 km magasan húzódó, körhöz közeli pályára áll, amelyen 127 percenként végez egy keringést.
A Change-1 a kínai mondák alapján egy a Holdba repülő istenségről kapta a nevét. A 2000 kg-os űreszköz küldetése elsősorban technológiai kísérlet, és az ország képességeinek látványos demonstrálása a világ előtt. A 170 millió dollár összköltségű program keretében a Change-1 legalább egy évig fog üzemelni. Négy fő tudományos célkitűzése az alábbiak szerint foglalható össze:
A szonda 24 érzékelőt visz magával. A híradások alapján a Change-1 fedélzetén helyet kapott egy sztereo CCD-kamera és spektrométer, lézeres magasságmérő, röntgen- és gammaspektrométer, mikrohullámú mérőberendezés, valamint a napszélben áramló részecskék vizsgálatára szolgáló eszköz (utóbbi a tervek alapján a főszondától különváló kisebb egység lesz).
A Change-1 Hold-szondát indító hordozórakéta startja (Xinhua)
A korábbiakkal ellentétben Kína ezúttal előre bejelentette, hogy mikor tervezi a szonda indítását, sőt a startot az interneten élőben is közvetítette. Elképzelhető, hogy ez is része annak a stratégiának, amelynek keretében az ország a lassan kibontakozni látszó újabb űrversenyben látványosan akarja bizonyítani képességeit. Az indítás ilyen szempontból válaszként is felfogható a japán SELENE-szonda közel egy hónappal ezelőtti startjára.
Kína korábban első emberes űrutazásával, valamint egy katonai jellegű akció keretében saját műholdjának megsemmisítésével hívta fel magára a figyelmet. A távlati célok között 2012-ig a Holdra történő sima leszállás, 2017-ig pedig mintagyűjtés szerepel, amelyeket idővel akár emberes expedíció is követhet.