A NASA közleménye szerint a Discovery küldetése eddig teljesen sikeresnek mondható. Az űrrepülőgépet még a csütörtöki dokkolás során Pamela Melroy pilóta úgy irányította a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS-hez), hogy közben a külső hőszigetelő borítást teljes egészében megfigyelhették. Nincs olyan sérülés, amelyet űrsétával kellene orvosolni - a rendszer tehát biztonságos a visszatéréshez. A korábbi cikkünkben említett, korrodálódott panelek állapotában sem mutatkozott romlás. Az összekapcsolódás után két órával fejezték be az összes ellenőrzést, és nyitották ki a Discoveryt az űrállomással összekapcsoló légzsilipet.
Mint arról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk, a küldetés során öt űrsétát terveznek. Ezek keretében az ISS-hez csatlakoztatják az új modult, a napelemtábláknál végeznek szereléseket, valamint a hővédő csempékből hozott mintákon tesztelik a javítást.
Az első, 6 óra 14 perces pénteki űrsétát Scott Parazynski és Doug Wheelock végezte el. Feladatuk legfontosabb része a Harmony modul előkészítése volt a raktérből történő kiemelésre. Emellett az ISS egyik külső, S-hullámsávú antennáját is leszerelték, amelyet visszahoznak a Földre egy kisebb javításra. Utóbbi műveletet végezték az űrséta elején, az ehhez szükséges robotkarnak ugyanis később már más dolga volt.
Képek a Harmony kiemeléséről a robotkarral (EPA, NASA TV)
Miután a Harmony rögzítéseit kint a raktérben kioldották, Stephanie Wilson és Dan Tani a robotkarral a Harmonyt kiemelte, és a Unity modul bal oldalához csatlakoztatták (ez csak átmeneti hely). Az űrsétán lévő két asztronauta ekkor már a napelemtáblák P6 jelű szegmensnél dolgozott, amelyet előkészítettek az áthelyezésre.
Ennek keretében az ammónia hűtőfolyadék hat vezetéket elzárták, miközben a vezetékekben maradt kevés ammónia kristályok formájában elszállt az űrbe. Szerencsére ez minimális mennyiség volt, és a szkafanderre sem jutott belőle. (A kristályok később a légzsilipben okozhattak volna kisebb kellemetlenséget, amikor a beáramló levegőbe szublimálnak.) Emellett egy védőfóliát is borítottak az elektronikus részekre, hogy megakadályozzák bennük az áthelyezés során esetleg fellépő extrém hőingást. A P6 szegmenst 2000 decemberében rögzítették átmenetileg az ISS középső részére, de végső helye a bal szárnyon lesz - az áthelyezés előkészítése ezzel befejeződött.
Az űrséták a valóságban nem annyira egyszerű műveletek, mint a képek alapján gondolnánk. Az előkészítés már egy nappal korábban kezdődik, a két asztronauta ugyanis a légzsilipben tér nyugovóra. Ennek célja, hogy elegendő idejük legyen a légnyomás olyan lassú csökkentésére, hogy az ne károsítsa szervezetüket. A szkafanderben ugyanis a normálisnál sokkal kisebb nyomás szükséges, hogy az ne fúvódjon fel annyira az űrben, ami megakadályozná benne a mozgást.
"Nőuralom" az űrben
Egy érdekes egybeesés szokatlan személyi összetételt hozott a Discovery jelenlegi küldetésén. Pamela Melroy berepülőpilóta, aki korábban már kétszer volt pilóta űrrepülőgépes küldetésen, most a Discovery parancsnoka. Ugyanakkor Peggy Whitson biokémikus, aki a Discovery dokkolásakor már a Föld körüli pályán keringett, jelenleg az űrállomás parancsnoka - és egyben az első nő, aki ezt a tisztséget ellátja.. A hölgy október 12-én érkezett az ISS fedélzetére egy Szojuz-űrhajóval, ezt megelőzően 2002-ben már fél évet töltött az űrállomáson.
A két női parancsnok, Peggy Whitson (balra) és Pamela Melroy üdvözli egymást a dokkolás után (NASA, EPA)
Bár női asztronauták már sokszor jártak a világűrben, a jelenlegi helyzet mégis kivételes eseménynek számít. Ez ugyanis az első alkalom az űrkutatás történetében, hogy egyszerre két hölgy a parancsnoka két, egyidőben üzemelő és embert szállító űreszköznek.