Tíz kép a tíz éve indult Cassini-űrszondától

1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens űrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idők legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevű óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.

A Cassini-Huygens nemzetközi összefogással készült - építésében és működtetésében a Központi Fizikai Kutatóintézet révén magyar kutatók is részt vállaltak. Feladata a Szaturnusz és népes holdrendszere felderítése a legkülönfélébb műszerekkel. A Cassini egy keringőegység, amelynek alapküldetése 4 évig tart, ezalatt vizsgálja a Szaturnusz légkörét, a mágneses teret, a gyűrűrendszert, valamint végiglátogatja a holdak nagy részét.

Különös hangsúlyt helyeztek a rendszer legnagyobb holdja, a Titán a kutatására. A Titán Naprendszerünk egyetlen állandó, sűrű légkörrel rendelkező holdja, amelynek összetétele feltehetőleg igen hasonló az ősi Föld légköréhez. A Cassinivel utazott az európai fejlesztésű Huygens leszállóegység, amely leereszkedett a Titán légkörébe és elérte a hold felszínét.

Fantáziarajz a program elejéről: balra lent a Titan látható, amely felé a Cassini kibocsátja a Huygens-szondát (NASA, JPL, SSI)