Újabb színes felvételek a Marsról

Új, színes felvételeket közöltek a Mars Reconnaisance Orbiter szondától, amelyek segítségével a következő nagy marsjáró, a Mars Surface Laboratory ("marsi felszíni laboratórium") leszállóhelyét választhatják ki a szakemberek.

A Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda (MRO) kamerájával rögzített felvételek közül sok színes változatot publikáltak nemrég az interneten. Az eddigi legnagyobb részletességgel (legjobb felbontással) fényképező űreszköztől korábban csak kevés színes fotót lehetett elérni , amelyekkel elsősorban a műszerek teljesítőképességét és a képalkotási módszert tesztelték.

A HiRISE (High Resolituion Imaging Science Experiment) nevű kamerának 10 vörös, 2 kékeszöld és 10 ultraibolya szűrője van. Miközben az űreszköz 300 km magasan kering a bolygó felszíne felett, maximálisan 30 cm-es felbontású képeket rögzít. A berendezés 20 ezer x 50 ezer pixel felbontással, fekete-fehér színben örökíti meg a felszínt. Ennek a teljes területnek csak a középső, 4 ezer pixel széles sávjában készítenek képeket több színszűrővel is. Ezekből állíthatók össze a valódihoz viszonylag közeli, élethű színű képek a vörös bolygóról.

A feldolgozást azonban maga a nagy felbontás nehezíti: miközben a szonda az eltérő színszűrőkkel egymás után rögzíti a fotókat, a szűrők váltása közötti töredékmásodperc alatt az űreszköz továbbhalad a Mars körüli pályáján. Ezért az egymást követő felvételeken megörökített részletek néhány pixelnyit elmozdulnak - a képek egyszerű egymásra helyezésétől még nem áll elő a szép felvétel. A végső, színes fotókat létrehozó szoftvernek nemrég készült el egy hatékonyabb, gyorsabb változata. Ennek eredményét a nagyközönség is megcsodálhatja a nyilvánosságra hozott új, színes képek formájban.

Leszállóhelyek kiválasztása

A színes fotók a kutatóknak nem esztétikai szempontból érdekesek, fontos információkat tartalmaznak ugyanis a megörökített kőzetek jellemzőivel kapcsolatban. A színes felvételeket a CRISM spektroszkóp eredményeivel együtt elemezve részletesebb információ nyerhető a terület összetételéről, mintha a két detektor eredményeit külön-külön vizsgálnák.

Az MRO felvételei a tudományos vizsgálatok mellett segítenek a következő szondák leszállóhelyeinek kiválasztásában is. Ilyen célból jelenleg a Mars Surface Laboratory (MSL) célterületét is keresik, amely az eddigi legnagyobb teljesítményű rover lesz a vörös bolygón. Az új képek emellett fontosak a már úton lévő Phoenix-szonda leszállóhelyének kiválasztásában is. Az utóbbi űreszköz eredetileg kijelölt célterületeiről ugyanis 2006-ban kiderült, hogy veszélyesen sok sziklát tartalmaznak. A leszállóhellyel kapcsolatos döntés még nem született, sok függ a 2008 januárjában készítendő új MRO-felvételektől.

Egykori nedves környezetek

Az alábbiakban az újonnan közölt színes fotókból mutatunk be néhányat. Az első nagy képen a Nili Fossae nevű terület részlete látható, az MSL egyik potenciális leszállóhelye. A területen a Mars Express űrszonda OMEGA műszerének korábbi mérései alapján vizes környezetben keletkezett ásványok találhatók. A felvételen az árnyalatok színei erősen el túl vannak fokozva a valódi állapothoz képest. A bíbor területek bazaltos anyagúak, amelyek finom szemcséiből a szél sok helyen dűnéket alkot. Az agyagos vidékeket narancsos árnyalat jelöli, a kékeszöld szín pedig az ún. piroxénásványokat mutatja, amelyek főleg a kevéssé mállott vulkáni kőzetekhez tartoznak.

A Nili Fossae területének 1 km-es részlete (é.sz. 21,1, k.h. 74,2) egy 2007. március 24-i felvételen. A kép nagyméretű változatának letölése (NASA, JPL, UA)

A Nylosyrtis Mensae a HiRISE kamera 2007. április 5-i felvételén. A terület szintén az MSL egyik potenciális leszállóhelye (é.sz. 29,3 k.h. 73,3). Az ábrázolt 1 km széles területen szintén sok agyagásvány található, amelyek egykor vizes környezetben keletkezhettek (NASA, JPL, UA)

Egy sötét lejtősáv a Terra Sabea kráter központi csúcsának lejtőjén (é.sz. 12,2, k.h. 26,4). Az ilyen sávokat a legtöbb modell alapján a száraz por csuszamlása hoz létre, de egyes kutatók szerint víz is közreműködhet a kialakulásukban (NASA, JPL, UA)

A Mars-szondákkal kapcsolatos hír, hogy nemrég bejelentették: meghosszabbítják a Spirit és az Opportunity marsjárók küldetését. A Marsra 2004-ben érkezett két rover jelentősen túlteljesítette eredetileg 90 napra tervezett élettartamát, és jelenleg már közel 45. hónapja üzemelnek a vörös bolygón. A Spirit 7,2 km-t tett meg, miközben 102 ezer képet továbbított, míg az Opportunity 11,6 km-es útján 94 ezer fotót küldött a Földre. Nemrég mindketten sikeresen túléltek egy kiterjedt porvihart. Az új tervek alapján 2009-ig dolgoznak a Marson - amennyiben állapotuk ezt továbbra is lehetővé teszi.