A hazánkban fészkelő gólyák valóságos úttörője, Charlie idén is az elsők között, február 24-én érkezett meg a Somogy megyei Vörsre. Az azóta eltelt néhány hétben további településeken, például Tokajban is jelezték, hogy megérkeztek a madarak. A magyar gólyák többsége általában március közepe után érkezik haza afrikai telelőhelyéről, a két költési ciklus között, oda-vissza 20-30 ezer kilométert repülnek. Az Európában fészkelő gólyák két útvonalon érnek el a kontinensre: a nyugat-európai állomány a Gibraltári-szoroson keresztül érkezik nyugat-, illetve közép-afrikai telelő területéről. Közép- és Kelet-Európa, valamint a Közel-Kelet fehér gólyái akár Dél-Afrikáig is elrepülnek telelni, ilyenkor tavasszal pedig a Boszporuszon át vezető keleti utat járják - mondta el az [origo]-nak Nagy Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának vezetője. Az ázsiai populáció Indiában telel, vagy csak kóborol. Azt, hogy a magyarországi gólyák hol töltik a telet, pontosan nem tudni, annyi bizonyos, hogy a Szaharán túli területekről érkeznek. A Kárpát-medencétől északabbra, így például a Lengyelországban fészkelő populáció egy része is átvonul hazánkon.
Elsőként általában a hímek jönnek, és azonnal hozzálátnak a fészek tatarozásához. A költés áprilisban kezdődik, a fiókák május közepe táján kelnek ki.
"Idén különösen hamar megérkeztek az elő példányok, ebből azonban hiba lenne hosszú távú következtetéseket levonni, és azt gondolni, hogy ez kizárólag a globális klímaváltozás következménye" - tette hozzá Nagy Károly. Az MME munkatársai folyamatos adatgyűjtéssel, és a már rendelkezésre álló archív adatok feldolgozásával olyan adatbázis létrehozást indították el, amelynek alapján a jövőben választ kaphatunk arra a kérdésre, miként hat bolygónk klímájának melegedése a fehér gólya szokásaira. A kutatásban elsősorban azt vizsgálják, hogyan változik - ha változik egyáltalán - a madarak érkezési, költési ideje.
Hazánkban átlagosan 5000-5500 pár fészkel. Vannak évek, amikor az afrikai telelő területeket (így a Száhel-övezetet) vagy a költözési útvonalon található pihenő területeket szárazság sújtja. Ilyenkor a szokásosnál kevesebb gólya érkezik hozzánk, ez történt például 2005-ben. A helyzetet tovább rontja, ha a magyarországi időjárás sem kedvez a költésnek, a fiókák megerősödésének: a hideg, esős időben a fiókák könnyen megfáznak, megbetegednek és elpusztulnak.
Magyarországon a gólyákat elsősorban mégsem a hideg májusi idő veszélyezteti. A fiókák körülbelül 4 hetes korukban állnak fel a fészekben, 8-9 hetes korukban repülnek ki. Júliusban, első szánypróbálgatásaik idején még esetlenül mozognak a levegőben, könnyen nekirepülnek a villanyvezetékeknek, és gyakran szállnak le pihenni olyan villanyoszlopokra, ahol a felső állású szigetelők miatt éri őket halálos áramütés.
Adjon hírt a gólyákról!
Ha Ön is szeretne részt venni a hazai gólyaállomány felmérésében, nem kell mást tennie, minthogy összegyűjti megfigyelési adatait, és feltölti azokat az MME online adatbázisára. Az oldalon részletes útmutató segít az adatok feltöltésében.
A tavaly létrejött, Éledő tavasz nevet viselő honlapon a fehér gólyán kívül további három hazánkban fészkelő költöző madárfaj - a füsti fecske, a sarlósfecske és a kakukk - költözési szokásait, mozgását is figyelemmel kísérhetjük az egész kontinensen, az itt feltöltött adatokkal mi is hozzájárulhatunk e négy faj életmódjának jobb megismeréséhez. A Brit Madárvédelmi Társaság támogatásával működő, lengyel madárvédők által elindított programhoz 45 ország csatlakozott.
Magyarországról eddig 24 gólya és 5 füstifecske érkezését töltötték föl, az első kakukkok még csak most érkeznek majd, a sarlósfecskék pedig május elején várhatók, van tehát mit figyelnie annak, aki az Éledő tavasszal vág bele az amatőr madarászásba.
Az európai fehér gólyák vonulási útja (Forrás: springalive.net)
Domokos Kata