Startolt az Atlantis

Két decemberi halasztás után csütörtök este, magyar idő szerint 20.45-kor startolt az Atlantis űrrepülőgép, rakterében az európai Columbus modullal. Az új kutatóegységben rövid idő alatt több tudományos kísérletet fognak végrehajtani, mint amennyit eddig összesen elvégeztek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A programban magyar agykutatók kísérletei is helyet kapnak.

Az Atlantis űrrepülőgép startját 2007. december 6-án és 9-én is elhalasztották, mindkétszer az ECO szenzornál jelentkező hiba miatt. A hajtóanyagtartály alján található érzékelő az üzemanyag fogyását jelzi, hogy a hajtómű időben kikapcsoljon - elkerülve a rossz arányban adagolt tüzelő- és oxidálóanyag-keverék begyulladását. Ez folyékony hidrogén és oxigén az űrrepülőgépeknél, amelyeket pontosan meghatározott arányban kell adagolni a hajtómű égésterébe.

Az ECO szenzorok négy, egymástól független elektromos redszeren kereszül küldik a jeleiket. Ezek közül az egyiknél jelentkezett probléma még decemberben. Ennek kiküszöbölésére az áramkörök csatlakozóinál néhány változtatást hajtottak végre, amelynek eredményeként a rendszer ismét hibátlan. A végső szót azonban csütörtökön, a hajtóanyag feltölése után mondják ki a szakemberek.

Elgörbült hűtővezeték

Egy másik probléma is jelentkezett, emiatt csak a múlt hétvégén döntöttek a start új időpontjáról. Az űrrepülőgép elektromos berendezéseinek hőmérsékletét egy speciális hűtőrendszer csökkenti. Ennek hűtőfolyadéka a Föld körüli pályán, a nyitott raktérben lévő radiátorokban áramlik, és azok felülete sugározza ki a hőt.

A raktér egyik rutinellenőrzésekor a hűtőfolyadékot szállító négy vezeték közül az egyik erősen elhajlott, és felmerült, hogy a start rázkódásaikor akár meg is repedhet. Bár ez sem jelentene veszélyt a küldetésre, lerövidíthetné azt. A részletesebb vizsgálatok azonban rámutattak, hogy az elhajlás nem jelent veszélyt, hasonló elgörbülés a Discoverynél is történt már, amely nem okozott semmilyen szivárgást.

Az Atlantis legénysége

Forrás: NASA

Jobbra az STS-122 küldetés tagjai láthatók: Hans Schlegel és Leopold Eyharts, akik az Európai Űrügynökséget képviselik, Stanley G. Love, Stephen N. Frick parancsnok, Alan G. Poindexter pilóta, valamint Leland D. Melvin. A csütörtök esti startot a Polaris TV élőben közvetíti.

A jelenlegi küldetés fő feladata az európai Columbus modul feljuttatása (részletesen lásd cikkünk 2. oldalán), amely a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fő kutatómodulja. Az ISS legénységének menetrendje az Atlantis visszatérése után nagyon sűrű lesz, a tervek alapján ugyanis február 22-én, két űrrepülőgépes küldetés között indul az európai készítésű ATV (Automated Transfer Vehicle) nevű űreszköz. Ez az alacsony Föld körüli pályára állított terheket képes automata üzemmódban magasabb pályára vinni és az ISS-hez csatlakoztatni.

Az Európai Űrügynöskég angol nyelvű filmjéből megtudhatjuk, miért különleges az űrbeli környezet a tudományos kísérletek számára, és milyen vizsgálatok zajlanak majd a Columbus modulban

Magyar agykutatók kísérlete az űrállomáson

A számos kísérlet egyikeként 2008 októberétől az MTA Pszichológiai Kutatóintézet Űrkutató Csoportja által felépített vizsgálatokat fogják elvégezni az űrhajósok. Ez lesz az első kísérlet, melyet az Európai Fiziológiai Modul (EPM) nevű műszeregyüttessel végeznek. Az űrhajósok gyakorlásképpen először Kölnben, az európai kiképzőközpontban kipróbálják a kísérletet, felszállás előtt és visszatérés után pedig a Moszkvához közeli Csillagvárosban kerül sor a kontrollkísérletekre.

A 128 csatornás EEG-készülékkel két fő kérdéskört vizsgálnak: az egyik a térbeli tájékozódásnak a súlytalanságban bekövetkező változásával foglalkozik. A Földön a térbeli tájékozódásra a gravitációt, a látványt vagy például a bőrt ért hatásokat is felhasználjuk. Súlytalanságban, a gravitáció hiányában azonban a térbeli tájékozódás erőteljesebben hagyatkozik a többi érzékszerv által közvetített hatásokra. Ezért például könnyebben meghatározható egy pont helyzete, ha az egy négyszögletes keretben jelenik meg, mintha ugyanezt a pontot egy - az irányok szempontjából semleges - kör alakú látótérben látná az észlelő. A kísérletben ezeket a képeket egy a környezet ingereit kizáró "alagútban" látják az űrhajósok. Az ezekre adott reakciókat földi kontrollkísérletekkel összehasonlítva kideríthető, hogy a tájékozódás mennyiben változik meg súlytalanság esetén a viselkedés szintjén (reakcióidőben és hibázásban), másrészt agyi elektromos jelekben is. A mellékelt felvételen a kutatócsoport egyik tagja a környezet vizuális jelzéseit kizáró "alagúttal" látható (MTA Pszichológiai Kutatóintézet Űrkutató Csoport, space.cogpsyphy.hu).

A kísérlet földi tesztelése

A másik kísérlet a homloklebeny elülső területeinek funkcióival foglalkozik, amelyben problémákat okozhat az alvászavar vagy a túlfeszített munka. Az ún. prefrontális terület zavara esetén nem az alapfunkciók (írás, olvasás stb.) sérülnek, hanem az ezekből összeállított komplex cselekvések elkezdése, abbahagyása, vagy a váratlan helyzetekre, nem várt ingerekre adott reakciók változnak - ami alapvető egy űrhajós munkájában.