Sikeresen dokkolt az Atlantis

Az Atlantis űrrepülőgép szombaton, magyar idő szerint 18.17-kor sikeresen összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással. Az első űrsétát az eredetileg tervezett időponthoz képest egy nappal később hajtják végre.

Az eddigi vizsgálatok alapján a start problémáktól mentesen zajlott, sőt egyike volt az eddigi legtisztább indulásoknak. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé közeledő Atlantison mindössze egy kisebb, jelentéktelen sérülés mutatkozott a jobb oldali segédhajtóműnél. Mégsem halad minden menetrend szerint: az első űrséta egy napot késni fog, mivel a német Hans Schegel egészségügyi okokból nem vehet részt rajta.Stan Love asztronauta fogja helyettesíteni.

Korábbi információk

Mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Űrállomás fejlesztése: tegnap sikeresen elindult az Atlantis, rakterében az ISS eddigi legnagyobb kutatólaboratóriumával, az európai Columbus modullal.

Az Atlantis űrrepülőgép csütörtök este magyar idő szerint 20:45-kor - tehát a mostani indítási ablak lehetséges legkorábbi időpontjában - sikeresen elindult, rakterében a Columbussal, a nagy európai kutatómodullal. Az emelkedés során az utóbbi startokhoz hasonlóan ezúttal sem váltak le nagyobb habszigetelés-darabok. A rendszer tehát egyértelműen biztonságosabb lett, a korábbi évek fejlesztései meghozták az eredményüket. A start után nyolc és fél perccel állt pályára az űrrepülőgép, a felbocsátáskor rögzített adatok alapján tökéletes állapotban.

Két napja egy Progressz teherűrhajó is sikerrel kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). Ha minden a terveknek megfelelően halad, az Atlantis szombaton dokkol. Az ezt követő napokban a legénységnek feszített munkatempót kell tartania, az ISS építése során eddig kialakult késést nem szabad tovább növelnie a NASA-nak. Az Atlantis tavaly decemberre tervezett, tegnapra csúszott startja miatt ugyanis késésben van a program: jelenleg már a japán modulnak kellene repülnie Columbus helyett, de erre legkorábban márciusban kerülhet sor.

A Columbus felbocsátására az európai kutatók közel két évtizede vártak - ennyi idő telt el az ötlet megszületése és a kész modul startja között. A Columbus élettartamát tíz évre tervezték, amelynek során több száz, főleg európai (köztük magyar) kísérletet fognak elvégezni a fedélzetén. Mint arról korábbi cikkünkben is beszámoltunk, az itt végrehajtandó mikrogravitációs vizsgálatok eredményeiből minél többet szeretnének a hétköznapi életben, elsősorban az orvostudomány, a mikrelektronika és az anyagtechnológia területén hasznosítani.

A Columbus modul az eddigi legkomolyabb és egyben állandó jelenlétét képviseli az európai kutatóközösségnek a Nemzetközi Űrállomáson. Az Európai Űrügynökség (ESA) részvétele azonban ezzel nem merül ki, hamarosan indul ugyanis a Jules Verne névre keresztelt ATV-szállítóegység. Ez a későbbiekben automatikus üzemmódban fog alacsony Föld körüli pályáról hasznos terhet az ISS-hez szállítani. Az űreszköz legkorábban március 8-án indulhat az űrállomáshoz, és a tervek alapján 2015-ig fog üzemelni.

Az STS-122 küldetés 11 naposra tervezett menetrendje:

1. nap (február 7. csütörtök): start, az Atlantis külső felületének vizsgálata
2. nap (február 8. péntek): a dokkolórendszer előkészítése
3. nap (február 8. szombat): összekapcsolódás a Nemzetközi Űrállomással
4. nap (február 9. vasárnap): első űrséta (Walheim, Schlegel), Columbus modul kiemelése, csatlakoztatása a Harmony modulhoz
5. nap (február 10. hétfő): további szerelések a Columbus mudulnál
6. nap (február 11. kedd): második űrséta (Walheim, Schlegel)
7. nap (február 12. szerda): pihenőnap
8. nap (február 13. csütörtök): harmadik űrséta (Walheim, Love)
9. nap (február 14. péntek): szétkapcsolódás előkészítése
10. nap (február 15. szombat): szétkapcsolódás
11. nap (február 16. vasárnap): visszatérés előkészítése, utolsó ellenőrzések
12. nap (február 17. hétfő): fékezés, leszállás

Az Atlantis startja. A kép nagyfelbontású változatának letöltése (NASA)