A Newcastle University kutatói egy férfi és két nő DNS-ét használták fel az embriók laboratóriumi előállításához. Első lépésben mesterséges megtermékenyítéssel hoztak létre embriókat, hagyományos módon, petesejtek és hímivarsejtek felhasználásával (azaz két szülőtől).
Az újítás ezután következett: létrehozásuk után néhány órával tíz embrióból kivették a sejtmagot - amely már tartalmazta a "főanya" és az apa egyesített genetikai állományát -, és egy olyan, másik nőtől származó petesejtbe ültették át, amelyből a genetikai állomány zömét előzetesen eltávolították. A genetikai állomány meghagyott kis része olyan információkat kódolt, amelyek a mitkondrium nevű sejtszervecskék előállítását szabályozza.
Miért volt erre szükség? A mitokondriumok létfontosságúak a sejt működése szempontjából; ezek a sejt "erőművei", amelyek az energiát termelik. A mitokondriumok hibás működése azonban mintegy 50 igen komoly betegség forrása lehet, amelyek egyike 6500 emberből egyet érint - ilyen eredetűek például egyes májelégtelenségek, izomsorvadásos betegségek vagy a vakság egyes típusai. Jelenleg nem létezik rájuk gyógymód.
A mitokondriumoknak van saját genetikai állományuk is, és csak a petesejttel, tehát anyai ágon öröklődnek. Az eljárással a kutatók célja az volt, hogy segítsenek azokak a nőknek, akik gyereket szeretnének, de valamilyen mitokondriális betegségben szenvednek: az eljárással megszabadultak az eredeti petesejtben lévő, hibás genetikai állományú mitokondriumoktól, sőt az előállításukat szabályozó, a sejtmagból származó fő genetikai anyag tekintetében is "biztosra mentek".
A kutatók beszámolója szerint a fent említett, egyébként kezdetben hibásan fejlődő tíz embrió a sejtmag átültetése után normális irányba fejlődött tovább. Az eljárás kísérleti jellege miatt az embriókat hat napon belül megsemmisítették - írja a BBC.
Egérkísérletekben azonban korábban már végigvitték az eljárást, egészen az új egyedek megszületéséig. Ezek alapján a kutatók azt állítják, hogy a "harmadik szülőnek", azaz a töredékes genommal rendelkező petesejt donorjának tulajdonságai nem jelennek meg az utód látható tulajdonságaiban.
Az eredmény természetesen megosztotta a közvéleményt: az egyik tábor a jövő ígéretes gyógymódját látja benne, a másik embereken való kísérletezéssel és a természettől való elrugaszkodással vádolja a kutatókat.