Az emberre már nem hat a természetes szelekció

Amerikai kutatóknak első ízben sikerült kimutatniuk, hogy a természetes kiválasztódás befolyásolja az emberi kultúrát, s ezáltal részt vesz a civilizáció alakulásában. Ugyanakkor mára a társadalmi fejlettség olyan szintet ért el, ahol az embernek már nem kell tartania a Darwin által felfedezett természetes evolúciós folyamat hatásaitól - legalábbis egyelőre.

A Stanford Egyetem tudósai egyedülálló módszert találtak a sokak által vitatott, úgynevezett kulturális evolúció menetének vizsgálatára, bizonyítására. Óceániai szigeteken élő népcsoportok kenukészítési stratégiáit figyelték meg: összehasonlították az egyes népek kenuinak szerkezetét, illetve a kenukon lévő díszítőelemeket, vallási szimbólumokat. Összesen 11 különböző népcsoport hajóinak 96 szerkezeti- és 38 szimbolikus elemét vizsgálták meg, és dolgozták fel statisztikai módszerekkel.

Kimutatták, hogy a hajók törzsének felépítésében, szerkezetének kialakításában szerepet játszó vonások rendkívül kevéssé változtak az idők folyamán. Ebből arra következtettek, hogy az olyan szerkezeti újításokat, amelyek negatívan befolyásolják a kenu stabilitását, a természetes szelekció kiválogatja. Hiszen a kenu az óceániai szigeteken élők túlélésének eszköze: ennek a segítségével halásznak, vagy háború, esetleg éhínség idején ez teszi lehetővé elvándorlásukat. Ha tehát rosszul tervezik meg hajóikat, azzal saját fennmaradásukat teszik kockára.

Ez a "kulturális analízis" a szerzők szerint párhuzamba állítható az emberi örökítőanyag-készlet (DNS-állomány) vizsgálatával: a DNS-ünkben az evolúció menetét az annak meghatározott pontjain fellépő mutációk gyakoriságával jellemzik. Más szavakkal: a mutációk gyakoriságának növekedéséből, illetve csökkenéséből "kiolvasható" a természetes szelekció hatása.

Azok a mutációk, amelyek egy egyedet egy adott tulajdonságát tekintve rátermettebbé tesznek, azaz amelyek következtében megnő a környezethez való alkalmazkodóképesség, idővel felhalmozódnak a populáció tagjai között, s kiszorítják azokat az egyedeket, amelyek nem rendelkeznek ezzel az előrelépéssel.

Ha azonban például egy létfontosságú génről van szó - például a légzésünkkor az oxigén molekulákat szállító hemoglobinról - annak változása az evolúció során rendkívül lassú, hiszen egy mutációval sokkal könnyebb elrontani a működőképes molekulát, mint egy jobb hatásfokkal működőt létrehozni, s ez - a hemoglobinnál maradva - az egyed életébe is kerülhet. A tudósok szerint a kenukészítési stratégia pontosan ugyanezzel a folyamattal jellemezhető.

Sok történész, társadalomtudós és egyéb, a területtel foglalkozó szakember vitatja, hogy a kulturális változások értelmezhetőek evolúciós összefüggésben. Szerintük az emberi hiedelmek, a hit, és általában az emberi magatartás túlságosan kiszámíthatatlan. Mások viszont úgy vélik, hogy az emberi civilizáció kialakulásának kezdete óta az ember egy evolúciós folyamaton keresztül olyan, kizárólag rá jellemző viselkedési jegyekre tett szert (például szerszámkészítés), amelyek meghatározzák szociális viselkedését.

Az ember génjeiben kódolt viselkedési mintázatai olyan evolúciós folyamatban jelentek meg, amelyben a kultúra legcsekélyebb nyomainak kialakulása után ennek a kulturális környezetnek a szelekciós nyomása uralkodott, azaz a kultúra megjelenése határozta meg a szelekció irányát .

A kutatócsoport vezetője, Paul Ehrlich professzor szerint nagyon fontos megismernünk, miként is változnak pontosan a kultúrák, s hogy ezt a folyamatot hogyan tudjuk etikusan befolyásolni. Deborah S. Rogers, aki szintén részt vett a felmérésben elmondta, a kísérlet alapján világosan látszik, hogy a kulturális változások során mely választások működnek, s melyek nem. Az ember mára megtanulta úgymond kijátszani a természetes kiválasztódás hatását, hiszen kénye-kedve szerint használhatja a természet adta forrásokat. A mértéktelen fogyasztás azonban nem jó stratégia. Ez a dolog rövidtávon működik, de vajon mire számíthatunk a jövőben? Véleménye szerint mielőbb helyre kell állítanunk kultúránkat, mielőtt végül végleg magunk ellen fordítjuk a természetes szelekciót.

A kutatók eredményeit 2008. február 19-én publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences online változatában.