Vidrasors - díjnyertes film Magyarország rejtett értékeiről

Vajon hányan tudják, hogy Magyarországon él a legtöbb vad vidra Európában? A bájos tekintetű, de vérbeli ragadozóról készült film, amely egy megmentett kisvidra fordulatokban bővelkedő történetén keresztül mutatja be hazánk vizes élőhelyeinek szépségeit, rendezői díjat nyert a legutóbbi filmszemlén. A bemutató után Török Zoltán természetfilm-rendezővel és az egyik főszereplővel, Gera Pállal, a hazai vidravédelem vezetőjével beszélgettünk.

"Nagyon örültem, amikor felkértek a film elkészítésére. Arra gondoltam, hogy ez lesz az eddigi legkönnyebb munkám, hazai téma, hazai tájakon, nem kell háromszáz kilós felszereléssel Szibériában vándorolnunk, mint legutóbb. Nagyobbat nem is tévedhettem volna" - kezdte Török Zoltán. Mindjárt a kezdés is elakadt: az eredeti forgatókönyv szerint téli tájon indult volna a történet, ahol Gera Pál nyomokat keresett volna a hóban (a legtöbb elkóborolt kisvidrát ilyenkor lehet megtalálni). 2006-2007 telén azonban gyakorlatilag nem volt tél, sem hó, sem lábnyomok, sem elkóborolt kisvidrák.

Végül felbukkant Viki, az elárvult vidrakölyök, de vele sem volt egyszerű dolgozni. Előfordult, hogy a forgatás során lett rosszul, később baleset érte, feltehetően megharapta valami. "Az élet végül mindent megoldott, és végül az egyik legnagyobb rendezői élményem lett ez a film, ami azt is megerősítette bennem, hogy soha nem szabad lebecsülni a feladatot" - mondja Török Zoltán.

A vidrák védelmezője

A film lényege a hazai vizes élőhelyek megóvásáért folyó munka bemutatása, a vidrák védelmén és egy személyes történeten keresztül. A vizes élőhelyek növény- és állatfajokban igen gazdagok, beleértve számos ritka és veszélyeztetett fajt. Hazánkban és egész Európában ezek közé tartozik az európai vidra (Lutra lutra). Európa-szerte szinte egyszerre tudatosult a zoológusokban és természetvédőkben, hogy megfelelő intézkedések híján a vidra szinte teljesen kipusztulhat a kontinensről. Ez történt a nyérccel, amely szintén a vizes élőhelyekhez kötődő ragadozó. A nyérc esetében a felismerés már későinek bizonyult - gyakorlatilag napjainkra kipusztult Európából, csupán egymástól elszigetelt szórványpopulációk maradtak fenn.

A film főszereplője, Viki

"A vidra hazánkban 1972 óta védett, 1974 óta fokozottan védett. Feltehetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy mára Magyarországot - Csehország mellett - a kontinens vidramenedékei között tartják számon" - mondta el az [origo]-nak Gera Pál, az Alapítvány a Vidrákért elnöke, aki már gyerekfejjel elkötelezte magát a vidrák mellett, és ma is töretlen energiával végzi munkáját.

Vidranyom-olvasás - részlet a Vidrasors című filmből

Az alapítvány 1995-ös megalakulása óta irányítja a hazai vidraállomány megfigyelését. "Egész évben figyelemmel kísérjük a hazai vidraállomány mozgását, elterjedését, így hiteles és értékelhető adatokhoz jutottunk és jutunk arra vonatkozóan, ami a magyarországi vidrapopuláció aktuális terjeszkedéséről, valamint az éppen felmerülő problémákról ad számunkra képet."

Csodálatos hazai tájakon

A vidra az ember által nem zavart vizes élőhelyeken hazánk szinte teljes területén megtalálható. A legegységesebb vidraállomány az ország délnyugati (somogy-, baranya-, zala- és tolna megyei), valamint délkeleti (békés- és csongrád megyei) területein él. Azokat a vizes élőhelyeket - mesterséges- és természetes tavakat, folyó- és csatornaszakaszokat, patakokat és víztározókat - kedveli, ahol állandó táplálékot talál: egész évben vadászhat halakra, rákokra, kisebb emlősökre. A vidra számára fontos a búvóhely; odvas, üreges fákban, gyökerek között, kotorékok mélyén keres menedéket vagy a sűrű vízi-, part menti növényzetben rejtőzik el, itt hozza világra kölykeit. Mivel a vidra nem alszik téli álmot, fontos számára, hogy a közeli - 10 kilométeren belül elérhető - vizek még a legnagyobb hidegben se fagyjanak be teljes egészében.

"Kevesen tudják, milyen csodálatos, eldugott kis hazai tájak vannak, én sem gondoltam volna, hogy Somogyban mennyire szép helyeken fogunk filmezni. A hazai mesterséges halastavak külön érdekessége, hogy mivel már 100-120 évesek, sok közülük szinte természetes tóvá vált, és elválaszthatatlan része lett a magyar tájnak" - mondja Török Zoltán.

"Amint megérzi az iszapszagot..." - részlet a Vidrasors című filmből

Érdekellentétek

A filmben több konfliktus van, az egyik legmarkánsabb a vidrák védelme és a halastavak gazdáinak érdekei között feszülő ellentét, hiszen a tulajdonosoknak a családjukat kell eltartani a tóból, és a természetvédelem csak másodlagos szempont lehet számukra. Török Zoltán hangsúlyozta: Gera Pál is mindig a kompromisszumos megoldásokat keresi, és ezt remélhetően sikerült érzékeltetni a filmben. Ugyancsak érdekes vonulat, ahogy Viki, a kisvidra saját nevelőjének, a film másik főszereplőjének, Balogh Mártának jellemét is átformálja, aki megérti: akárhogy is szereti az állatot, nem szelídítheti meg kedvére, mert ez egy szabadon, vadon élő állat, a saját törvényeivel.

Pedig a vidráknak egyre nehezebb boldogulniuk, számtalan veszély leselkedik rájuk. A legfőbb gondot Gera Pál a vizes élőhelyek zsugorodásában látja, abban, hogy a vidrák által kedvelt élőhelyeken autópályák, bevásárlóközpontok, kertvárosok épülnek. Mindez a fokozott környezetszennyezés mellett nagyobb autósforgalmat is okoz, az utakon megjelentek az elgázolt vidratetemek. A vizes élőhelyeket az utóbbi időkben rendszeresen sújtják aszályok - a patakok, csatornák, halas- és horgásztavak részleges vagy teljes kiszáradása, még ha átmeneti is, komoly nehézségeket jelent a vidráknak. Az Alapítvány a Vidrákért a döntéshozók számára javaslatokat tesz arra, milyen megoldások lennének szükségesek ahhoz, hogy ezeket a problémákat kezelni lehessen, rendszeres szakmai konzultációkat, előadásokat tart és ismeretterjesztő kiadványokat jelentet meg. A döntéshozók mellett a vidravédelemben kiemelkedően fontosnak tartja megnyerni azokat, akik munkájuk, hobbijuk révén találkozhatnak a vidrákkal: a halászok a halfogyasztás miatt a mai napig konkurenciájuknak tekintik a vidrákat, és az orvvadászat is sok vidra halálát okozza.

Török Zoltán rendező (elöl) és Tóth Zsolt Marcell operatőr munka közben

A Vidrasors című természetfilmet a legutóbbi Magyar Filmszemlén mutatták be, ahol a tudományos-ismertterjesztői kategóriában rendezői díjat nyert. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az 50 perces alkotást hol láthatjuk majd, az alkotók több hazai televízióval is tárgyalnak. Mindez azért is meglepő, mert a filmet Németországban és Franciaországban országos televíziók főműsoridőben már vetítették. Némi vigasz lehet, hogy ha majd nálunk is műsorra kerül, egy bővebb, rendezői változatot nézhetünk meg, amelynek utómunkálatait a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatta.

Török Zoltán természetfilmes

Pályáját a Magyar Televízióban kezdte, majd a hazai kereskedelmi televízióknak készített műsorokat. 1999 óta külföldön dolgozik, elsősorban nyugat-európai (ARTE, ZDF, France5, SVT, YLE stb.) és nemzetközi tematikus (Discovery Channel) csatornák számára. 2003-ban első magyarként elvégezte az EU MEDIA PLUS programja által támogatott Discovery Campus Masterschool-t, amely egy egyéves rendezői és produceri szakmai képzés.

Török Zoltán filmjeit az elmúlt években több mint harminc nemzetközi fesztivál versenyprogramjába válogatták be és ezekről tíz díjat hozott el.
Azara Film nevű cégét 2007-ben azzal a céllal hozta létre, hogy külföldi kapcsolataira alapozva és az ott megtanult szakmai fogásokat kamatoztatva, itthoni természetfilmesekkel karöltve elsősorban magyar témákat filmesítsen meg a hazai és nemzetközi közönség számára.

A természetfilmes produkciós cég első önálló vállalkozása 2007-ben a Magyar Mozgókép Közalapítvány által is támogatott a "Vidrasors" volt, amely a 2008-as Filmszemlén rendezői díjat kapott. A film készítésében több ismert hazai természetfilmes is részt vett (Tóth Zsolt Marcell, Molnár Attila Dávid, Mosonyi Szabolcs).