A jövő holdexpedícióinak sikere, a holdbázis fenntartása a holdi környezetből nyerhető anyagok, erőforrások függvénye is. Korábban felmerült a lehetőség, hogy élelmiszerek termesztésére is fel lehetne felhasználni a holdi regolit ("talaj") felső, finom és porózus részét, mivel abban sok fontos kémiai elem található. Természetesen minderre nem közvetlenül a Hold felszínén kerülne sor, hanem a holdport lezárt üvegházakra hasonlító szerkezetekben tárolnák, együtt bizonyos egyszerű élőlényekkel.
A korábbi elemzések azonban arra utaltak, hogy a regolitban lévő értékes elemek annyira erősen kötöttek, hogy csak magas hőmérsékletre hevítve szabadíthatók fel. Mindehhez sok energia kell, ami igen drága a holdi környezetben - ezért átmenetileg letettek a megvalósításról.
Igor Brown (NASA Johnson Space Center) és kollégái sokkal olcsóbb eljárás lehetőségére mutattak rá. Az általuk javasolt technológia keretében egyes cianobaktériumokkal (kék színanyaggal fotoszintetizáló baktériumokkal) megbontható a holdi regolit anyaga, ha megfelelő hőmérsékletű környezetben fényt és nedvességet kapnak.
Az így felszabaduló összetevők természetesen még nem szolgálhatnak élelmiszerként az asztronautáknak, azonban lehetőséget adnak növények termesztésére, valamint egyes keletkező molekulák (pl. metán) üzemanyagként is használhatók lennének. Az elszaporodott cianobaktériumok pedig további baktériumok tápanyagaiként szolgálhatnak.
Fantáziarajz a jövőbeli emberes holdbázisról (NASA)
Mindehhez a holdi regolitot olyan lezárt cellákba kell helyezni, amelyek belsejükben gázt, vízpárát, meleget és napfényt biztosítanak. A cianobaktériumok a különféle sugárzásokat is viszonylag jól bírják, eszerint vastag szigetelőréteg sem kell a kamrák fölé, a napfényt pedig tükrökkel juttathatnák a lezárt cellák belsejébe.