IPCC: aszályokra és felhőszakadásokra kell számítanunk

Visszahúzódó gleccserek, gyakoribb felhőszakadások, súlyos aszályok, sokasodó árvizek - csak néhány azokból a következményekből, amelyek a klímaváltozás miatt várnak ránk, és amelyek részben Magyarországot is érinteni fogják. Az ENSZ Budapesten ülésező Klímaváltozási Kormányközi Testülete elfogadta a klímaváltozás és a globális vízhelyzet viszonyát vizsgáló különjelentést.

Mind a megfigyelések, mind a klímamodellek bizonyítják, hogy a klímaváltozás hatásai már erőteljesen érintik a Föld édesvízkészleteit, amelyek egyre sebezhetőbbek. Ez kedvezőtlen hatással van az élővilágra, az egészségre, a vízellátó rendszerek biztonságára és üzemi költségeire - olvasható a különjelentés (Climate Change and Water) összefoglalójában, amely megállapítja: nem biztos, hogy a vízgazdálkodás jelenlegi eszközei elegendőek lesznek az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére.

Érzékelhető változások

A körülbelül 200 oldal jelentés összefoglalója szerint az Föld éghajlatának melegedése több kimutatható változást okozott a globális vízkörforgásban. Nőtt a légkör vízgőztartalma, és változások következtek be a csapadék eloszlásában és intenzitásában. Az északi félgömb magasabb szélességein (a sarkvidék felé) fekvő szárazföldek felett a csapadékmennyiség többnyire növekedett a 20. században, a 10. és 30. szélességi körök között viszont az 1970-es évektől csökkent. A legtöbb területen nőtt a szélsőséges csapadékhullások gyakorisága és intenzitása. Ugyancsak az 1970-es évek óta a "nagyon szárazként" osztályozott szárazföldi területek megduplázódtak.

A hegyvidéki gleccserek jelentősen visszahúzódtak, az északi féltekén csökkent a jég- és hótakaróban raktározott édesvíz mennyisége. Változott a gleccser- és hóolvadásból táplálkozó folyók vízhozama és vízjárása. Változások vannak a folyók és a tavak jégborításában, a talajok nedvességtartalmában.

Magyarország: súlyos aszályok és heves felhőszakadások várhatók

A magasabb szélességi körökön és egyes trópusi területeken a csapadék a 21. században várhatóan tovább nő, egyes szubtrópusi területeken, illetve az alacsony és közepes szélességi körök térségében viszont csökken. A vízkészlet jelentős csökkenése várható például a mediterrán térségben, amelynek hatását mi is érezni fogjuk: az évi csapadékmennyiség csökken, ezen belül a mostani állapothoz képest télen valamivel nő, nyáron viszont jelentősen kevesebb lesz. További probléma, hogy a nyári csapadék eloszlása nem lesz egyenletes, inkább hirtelen és nagy adagokban hullik le, amelyeket - főleg az Alföld középső és déli részén - egyre komolyabb aszályos időszakok követnek majd. A magasabb hőmérséklet miatt intenzívebb lesz a párolgás is, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Mindezek komoly kihívás elé állítják a mezőgazdaságot.

Globális helyzetkép

Az összefoglaló szerint a kontinensek belsejében, a szubtrópusokon, a közepes és alacsonyabb szélességi körökön a szárazodás a nyári időszakban folytatódik. A 21. században tovább csökken a gleccserekben és a hótakaróban tárolt vízkészlet. Ennek következtében átrendeződik az évi lefolyás: a téli lefolyás aránya megnő, a nyárié csökken. Azokban a vízgyűjtőkben, amelyek vizeit a magashegységek olvadékvize táplálja, a nyári időszakot jellemző hasznosítható vízkészlet csökken. Ilyen vízgyűjtőben él jelenleg a világ népességének egyhatoda.

Globális léptékben az éghajlatváltozás okozta negatív hatások felülmúlják az előnyöket. A vízhiányos területek növekedése 2050-ig kétszer gyorsabb lesz, mint a ma vízhiányos területek jövőbeni csökkenésének üteme. A vízmennyiség és vízminőség változásai várhatóan hatással lesznek az élelmiszerellátásra, különösen a ma is sérülékeny száraz és félszáraz éghajlatú trópusi területeken, Ázsia és Afrika hatalmas deltavidékein.

Az éghajlatváltozás hatással lesz a meglévő vízügyi létesítmények (vízerőművek, árvédelmi művek, vízelvezető és öntözőrendszerek) működésére is. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatását a nem éghajlati eredetű hatások (népességnövekedés, változó gazdasági tevékenység, a földhasználatban bekövetkező változások, urbanizáció) is növelik.

Készülni kell

Nem biztos, hogy a vízgazdálkodás jelenlegi eszközei elegendők lesznek az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére. A vízgazdálkodás számos helyen már ma sem képes kellően megbirkózni az éghajlat változékonyságából adódó kedvezőtlen következményekkel, ezért jelentős árvízi és aszálykárok vannak. A vízgazdálkodási tervezésekben szakítani kell azzal a megközelítéssel, hogy a hidrológiai állapot változatlan. Néhány országban máris elkezdődött olyan kockázatkezelési tervezések kialakítása, amelyek a várható hidrológiai változásokat is figyelembe veszik. A vízellátás biztonságának növelése a jövőben a vízigény- és vízkészlet-szabályozás integrált stratégiáját igényli.

Egyes, az éghajlatváltozás mérséklést szolgáló eljárások kedvezőtlen "mellékhatásokkal" lehetnek a vízkészlet-gazdálkodásra. Például az erdősítés, a bioenergiát adó növények termesztése növekvő vízigénnyel jár. A vízenergia, mint alternatív energia termelése tározós vízerőművek esetében együtt járhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével.

A változó vízkészlet-gazdálkodás nyilvánvaló hatással lesz az energiapolitikára, az egészségügyi, élelmiszerellátási, természetvédelmi politikákra - áll a jelentésben.

Lesz jelentés a megújuló energiaforrásokról is

A 28. ülésszak eredményeit a csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón ismertette Dr. Rajendra Pachauri, az IPCC elnöke és Faragó Tibor, a testület magyar nemzeti bizottságának vezetője. A vízzel kapcsolatos különjelentés elfogadása mellett megállapodtak abban is, hogy a megújuló energiaforrásokról is készül egy különjelentés. Ebben sorra veszik az összes megújuló energiaforrás alkalmazási lehetőségeit az energiatakarékosság és - hatékonyság függvényében, tovább azt is megvizsgálják, hogy egyes típusaik használata milyen esetleges negatív következményekkel járhat.

A Nobel-békedíjjal járó összeget (körülbelül 262 millió forint) főként a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztésére, illetve a fejlődő országok IPCC-tagjainak támogatására fordítják (a konferenciákon való részvétel költségei).

Döntöttek a testület jövőjéről is: eszerint az IPCC folytatja tevékenységét, az újabb (ötödik) átfogó klímajelentést 2014-re tervezik. Rajendra Pachauri elmondta: a következő jelentésben a klímaváltozás hatásainak nemcsak globális, hanem regionális következményeire is nagy hangsúlyt helyeznek, és alaposan vizsgálják a gazdasági és társadalmi hatásokat.