A 85 centiméter hosszú Eupodophis descouensi a késő-krétában élt. A 2000-ben leírt példányt a libanoni al-Nammoura falu közelében találták, amikor a gyűjtők kettéhasítottak egy vékony mészkőlapot. A gerincoszlop egy része hiányzik, a farokrész pedig a testről leválva, a fej közelében ágyazódott be az iszapba. Az egyik láb csontjai (szárkapocscsont, sípcsont, combcsont) nagyon jól láthatók a mészkőlap felszínén. A zömök hátsó láb mindössze 2 centiméter hosszú, és feltehetően már teljesen használhatatlan, elcsökevényesedett függelék volt az állat számára.
A kutatók tanulmányozni szerették volna a különböző csontok belső szerkezetét. Az ilyen vizsgálatokhoz azonban általában olyan módszert alkalmaznak, amelynek során a csont részben vagy egészen megsemmisül. Mivel ennek a fajnak ez az egyetlen példánya ismert, ezek a módszerek szóba sem jöhettek.
A 85 centiméter hosszú állat nem egészen 100 millió éve élt
Végül a röntgenvizsgálatok mellett döntöttek, melyet a franciaországi Grenoble városában, az Alpok lábánál található az ESRF (European Synchrotron Radiation Facility) nevű nemzetközi kutatóintézetben végeztek el - írja a BBC. A vizsgálathoz a kígyót tartalmazó mészkövet egy ferde asztalon rögzítették, majd ezt forgatták a röntgensugarakat kibocsátó berendezés előtt. Ennek eredményeképpen több száz kétdimenziós képet készítettek, amelyekből egy algoritmus segítségével részletes, 3 dimenziós képet állítottak elő. A rekonstrukción a méter milliomodrészét is alig elérő részletek figyelhetők meg. A kőben rejtőző, térdben behajlított végtagnál az apró bokacsontokat is megtalálták. Az is megerősítést nyert, hogy a lenyomaton szabad szemmel is jól látható egyik végtag mellett egy másik is rejtőzik a mészkő felszíne alatt.
Az egyik láb jól látható a mészkőlap felszínén (a kép jobb alsó harmadában lévő függőleges struktúra)
A fosszilis és molekuláris adatok szerint a kígyók kevesebb mint 150 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Kialakulásukat illetően két elmélet verseng egymással. Az egyik szerint a kígyók szárazföldi eredetűek. Eszerint a gyíkok egy része áttért a beásódó életmódra, és miután alkalmazkodtak a földalatti léthez, a lábaik először elcsökevényesedtek, majd eltűntek: először a mellső végtagok, majd később a hátsók. A másik elmélet a vízi eredet mellett tör lándzsát, mely szerint a kígyók a tengeri hüllőkből alakultak ki.
Érthető tehát, hogy minden kétlábú kígyófosszília rendkívül jelentős, hiszen segíthet a vita eldöntésében. Néhány primitívebb mai kígyónál (például a boáknál és a pitonoknál) még ma is megfigyelhetők az egykori végtagok csökevényes maradványa, apró "sarkantyúk" formájában.
* * *
Programajnáló
Jégkorszak-kiállítás, 2008. április 2 - november 17.
Magyar Természettudományi Múzeum (VIII., Ludovika tér 2-6.)
Jegyár: (felnőttek számára) 1500 Ft, (gyerekeknek) 800 Ft, (kedvezményes családi jegy) 4000 Ft
Nyitva mindennap, kivéve kedd