A pillepalack visszatér - Budapesten a Hulladékból termék című kiállítás

A szelektív hulladékgyűjtésről sokan sokat, a hulladék további útjáról és a hasznosítási módjairól viszont már lényegesen kevesebbet tudunk. Valóban a megfelelő helyre kerül-e a gyűjtőhelyek tartalma? Milyen formában találkozhatunk újra a feldolgozott papír-, műanyag-, üveghulladékkal? A hulladékanyagok körforgását, valamint a hulladékból előállított változatos tárgyakat, termékeket tárja elénk a Hulladékból termék című kiállítás, amely másfél éves országos turné után érkezett Budapestre, a Pataky Művelődési Házba.

A hazai lakosság 4500 gyűjtőszigetet használva évente mintegy 50 ezer tonna csomagolási hulladékot gyűjt anyaga szerint különválogatva; várhatóan a következő 4-5 év alatt elérjük a nyugat-európai szelektív hulladékgyűjtési arányokat. A szelektív hulladékgyűjtéssel értékes energiát, erőforrásokat és nyersanyagokat takarítunk meg, a hulladék feldolgozásával keletkező másodnyersanyagokat pedig újabb termékek gyártáshoz használhatjuk fel. Az anyagok efféle körforgását mutatja be a Hulladékból termék című kiállítás, amely 80 hazai hulladékfeldolgozó és -hasznosító vállalat kizárólag hulladékokból előállított termékeit vonultatja fel. A kiállítás másfél éve "járja az országot", s ez alatt az idő alatt, köszönhetően a téma iránti rendkívüli érdeklődésnek, 24 hazai nagyvárosban közel 100 ezer érdeklődő tapasztalta meg, hogyan válnak újra hasznos tárgyakká a mindennapokban elhasznált, kidobott hulladékaink.

A szelektív hulladékgyűjtéssel szembeni legelterjedtebb kétely az, hogy miután a begyűjtött hulladék elkerül a gyűjtőkből, nem keveredik-e össze a nem válogatott szeméttel, és valóban újrahasznosul-e. "A szelektív hulladékgyűjtés nem öncélú tevékenység, célja, hogy körforgásban tartsuk a nyersanyagokat. Ezen a kiállításon eloszlatjuk az esetleges kételyeket, és bemutatjuk, hogy ez valóban bekövetkezik" - mondta az [origo]-nak Viszkei György, a hulladék-újrahasznosítást koordináló legnagyobb hazai szervezet, az Öko-Pannon Kht. vezetője.

A hazai lakosság jól szelektál

A szakembertől megtudtuk: míg a lakossági szelektív gyűjtéssel rendszeresen találkozhatunk, a szelektív hulladékgyűjtés nagyobb részét képező ipari-kereskedelmi hulladékgyűjtés kevéssé érzékelhető, látható. Magyarországon ez utóbbi nemzetközi viszonylatban is magas színvonalat képvisel, gyakorlatilag minden hasznosítható anyag begyűjtésre kerül. A lakossági gyűjtés az iparinál később, csupán öt éve kezdődött el Magyarországon. Ez alatt az öt év alatt a lakosság mintegy 55%-a számára elérhetővé vált valamilyen hulladékgyűjtő rendszer a lakóhelyén, s az embereknek nagyjából fele él is a lehetőséggel. 2008-ban várhatóan több mint 50 ezer tonna szelektált lakossági hulladék gyűlik össze, míg az ipari-kereskedelmi gyűjtésből mintegy 400 ezer tonna származik. A cél az, hogy 2012-re a lakosság által beszolgáltatott szelektív hulladék mennyisége megduplázódjon - mondta Viszkei György. A Kht. adatai szerint a különféle anyagok közül a papírgyűjtés a legsikeresebb: 2007-ben közel 20 000 tonna újrahasznosítható papírhulladék került a gyűjtőkbe. Ezt követi az üveg (megközelítőleg 14 500 tonna) és a műanyag (közel 10 300 tonna).

A háztartási hulladékot szelektíven gyűjtőknek sem könnyű eligazodnunk a hulladékgyűjtő előtt állva a különféle italosdobozok, fémnyakú üvegek, változatos fajtájú műanyagok helyes csoportosításában. A legtöbb fejtörést feltehetőleg az italos kartondobozok okozzák, ezeket ugyanis papír, műanyag és fém alapanyagok összeillesztésével állítják elő, de hasonlóan zavarba ejtőek lehetnek a különféle, például hőre táguló és nem táguló műanyagok: vajon bekerülhet-e a műanyag konténerbe a pillepalack és a CD-tok is? Az eligazodást ma már számos ingyenesen elérhető kiadvány, plakát, tájékoztató anyag segíti, és mint Viszkei Györgytől megtudtuk, a magyar lakosság Európai összehasonlításban is kiemelkedően jól teljesít a szelektálás során: a lakossági begyűjtés 95%-a hasznosítható, és csak 5%-a nem oda való. (Hasznos információk a szelektálás szabályairól az Öko-Pannon oldalán.)

Székek papírból, gumiabroncs a játszótéren

A hulladékok számtalan új termék alapanyagát adják: egész iparág alakult ki arra, hogy a szelektíven begyűjtött hulladékokból értékes termékeket állítson elő. A kiállításon az újrahasznosítás számtalan ötletes, hasznos, olykor meglepő módozata, terméke tárul elénk. A különféle szelektíven gyűjtött anyagok arányát tükrözve a kiállított berendezések tekintélyes részét az újrahasznosított papírból készült elemek alkotják. A Terbe Design nevű cég jóvoltából a kiállítás installációja, a paravánok, a székek is kartonpapírból készültek, továbbá láthatunk egy kellemes hangulatú dolgozó, társalgó sarkot is, teljes egészében papírból gyártott bútorokkal berendezve. A papír mellett természetesen a többi hulladéktípus is helyet kapott: így megtudhatjuk például, hogy az üveg tényleg végtelenszer újrahasznosítható, a londoni metró szellőzőventillátorának alkatrészei alumínium-italosdobozok felhasználásával készültek egy magyar város alumíniumhasznosító üzemében, vagy hogy a szelektíven gyűjtött PET-palackból akár pulóver is előállítható. A gumiabroncsok újrahasznosításával készült anyagokkal egyre több helyen találkozhatunk játszóterek, futópályák puha járólapjain, hangfogó falak burkolatában.

A műanyag hulladékok hasznosításával készült termékek alkotják a kiállítás legszínesebb és legváltozatosabb részét, hiszen ezekből készül a legtöbbféle újrahasznosított termék, és a legtöbb hasznosító cég is ebben az iparágban működik Magyarországon. A kiállítás egyik különlegessége, hogy bemutatkozik több olyan kínai műanyag-újrahasznosító cég is, amely a szinte egész Európából begyűjtött műanyagpalack-hulladék feldolgozását és újrahasznosítását végzi.

A lakossági szelektív hulladékgyűjtés terjedésével az anyagában hasznosítható hulladékok mellett egyre nagyobb arányban jelennek meg az energetikai célra hasznosítható vegyes hulladékok. A gumiabroncsok, csontlisztek, fáradtolajok energetikai hasznosítása mellett ezért is szerepel a kiállításon a vegyes műanyag hulladékok cementipari hasznosítása, ahol a visszanyert energia tekinthető a hulladék-újrahasznosítás végtermékének.

A nagyvárosi szelektív hulladékgyűjtés fájóan elhanyagolt területe a háztartási szerves hulladékgyűjtés és újrahasznosítás. A házi és ipari komposztálás elterjesztése pedig azért is sürgető, mert uniós és hazai jogszabályok is előírják a háztartási szerves hulladék arányának jelentős csökkentését a települési szilárd hulladékban.

Az elektronikai hulladékok hasznosítása a finanszírozás jogszabályi háttérének megteremtését követően igen gyorsan fejlődő új iparágként jelent meg. Ma még elsősorban alapanyagot gyártanak ezekből a hulladékokból, de például az elektromos és elektronikai berendezések műanyag burkolatának újrafeldolgozása révén már késztermékek is készülnek, amelyek szintén láthatóak a kiállításon. Az anyagok újrahasznosításának a kiállításon perifériára került, de esztétikai értékét tekintve figyelemre méltó része az úgynevezett recycling-művészet, a különféle hulladékokból készült, egyedi ékszerek, női táskák, kiegészítők, dísztárgyak merészen színes világa.

A megnyitó utáni két napon az ÖKO-Pannon Kht. a szelektív hulladékgyűjtésről szóló interaktív oktatóeszközei, számítógépes tesztjei is elérhetők. A Csodák Palotája tervezői által készített játékok között kipróbálhatják a mini hulladékválogatót és a mágneses szeparátort, a golyós labirintusban pedig a szelektív gyűjtőedények színeit memorizálhatják egy életre.

Hulladékból Termék kiállítás 2008. május 15-től június 8-ig; Pataky Művelődési Ház, 1105 Budapest, Szent László tér 7-14.
Nyitvatartás: hétköznap 9:00 és 20:00 óra között, hétvégén 9:00 és 18:00 óra között
A belépés ingyenes.