Vashó hullik a Merkúr magjában

A Merkúr belsejében az olvadt vas-kén-keverékből kiváló vasatomok szilárd kristályainak lesüllyedése működhet közre a mágneses tér generálásában.

Az elmúlt időszakban a Messenger-szonda adatai mellett a földi megfigyelések is szolgáltak újdonságokkal a legbelső bolygóval kapcsolatban. A Merkúr tengelyforgásának radaros vizsgálata rámutatott, hogy a bolygó vasmagjának külső része olvadt, folyékony állapotban lehet, amely a mágneses tér generálása szempontjából fontos.

A bolygó globális mágneses tere ugyanis a korábbi feltételezések alapján egy, a köpenybe és a kéregbe "befagyott" ősi tér maradványa lehet. Folyékony vasmag esetén azonban akár napjainkban is generálódhat a tér, igaz, ennek mikéntjére egészen mostanáig nem volt elfogadható javaslat.

Jie Li (University of Illinois, Case Western Reserve University) és kollégái labormérésekkel jutottak közelebb a folyamat megértéséhez. A Merkúr belsejében uralkodó hőmérséklet- és nyomásviszonyokat rekonstruálták egy kamrában, amelyben vas és kén olvadt keveréke volt. Az elméleti előrejelzések alapján ugyanis a bolygó vasmagja bizonyos mennyiségű ként is tartalmaz - utóbbi az olvadáspont csökkentése miatt fontos összetevő.

A vizsgálatuk alapján kiderült: ahogy csökken a hőmérséklet a bolygó lassan hűlő magjának külső részében, az olvadt vas-kén-keverékből a vasatomok apró szilárd kristályokba válnak ki. Az így keletkezett kristályok sűrűbbek a környezetüknél, és lesüllyednek a centrum irányába. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Merkúr belsejében "havazik": vasból álló szilárd kristályok válnak ki, amelyek aztán lerakódnak.

Emiatt az olvadékban olyan áramlások lépnek el, amelyek a forgó bolygó belsejében kialakítják a megfigyelt mágneses teret. A kísérletek alapján a fenti kristálykiválás két zónában is zajlik, de a folyamat pontos megismerése még várat magára. Ilyen szempontból fontosak lesznek a Messenger-szonda következő mérései, amelyek révén a fenti elgondolás igazolásához szükséges paramétereket jobban megismerhetjük.