Landolt a Phoenix-űrszonda a Marson

Hazai idő szerint hétfő hajnali 1 óra 53 perckor landolt a Phoenix-űrszonda a Marson. A leszállás minden eseménye rendben zajlott, a kritikus művelet sikerességét a Mars Odyssey is megerősítette. A NASA ezzel kiköszörülte azt a csorbát, amit a Mars Polar Lander eltűnése jelentett 1999-ben.

02.19 Az eddigi adatok alapján a szonda sík terepen, majdnem vízszintesen ért felszínt, mindössze negyed fokos szögben dől, és napelemtáblái a terveknek megfelelően észak-dél irányba állnak. A NASA a leszállás utáni első eredményekről magyar idő szerint reggel fél 4-kor (a korábbi 6 óra helyett) tart sajtótájékoztatót, amikor ideális esetben az első felszíni felvételeket is bemutatják a Mars északi sarkvidékéről.

02.14 A NASA TV élő adása az irányítóközpontból sugároz felvételeket. A küldetést tervező és irányító szakemberek boldogsága szinte leírhatatlan. Öt év folyamatos munkájának minden nehézsége és szépsége sűrűsödött össze egy elképesztően izgalmas pillanatba, amikor a teljes küldetés elbukhatott volna. Szerencsére nem ez történt, így a Phoenix hamarosan megkezdheti tudományos kutatómunkáját. Jelenleg mindenki várakozik - az űrszonda fedélzeti számítógépe arra, hogy a leszállás során felkeveredett por leülepedjen és megkezdődhessen a napelemtáblák kinyitása. A küldetés irányítói pedig arra, hogy minderről pozitív visszajelzés érkezzen a green bank-i vevőállomás antennáin keresztül.

02.08 A green bank-i rádióteleszkóp sikeresen vette a szonda leszállás közbeni jeleit. A Föld felé részletes információkat csak a nagyobb antennájával, később tud küldeni a Phoenix, miután azt beüzemelte. Ugyanakkor a gyengébb jeleket a bolygó körül keringő Mars Odyssey-űrszonda is vette, amely további részleteket sugároz vissza a Földre. A Phoenixtől eddig érkezett információk alapján minden művelet tökéletesen zajlott. A Viking-küldetések óta, vagyis 22 éve most sikerült újra fékezőrakétákkal leszállni a vörös bolygó felszínére. A következő 20 percben a szonda kinyitja a napelemtábláit, elkezdi feltölteni akkumulátorait és fokozatosan feléleszteni a műszereit.

01.53 Landolt a Phoenix a Mars felszínén!

01.47 A Phoenix magyar idő szerint 1.46-kor belépett a Mars légkörébe, 125 kilométeres felszín feletti magasságban és 20 160 kilométer/órás sebességgel. Ezután több mint két percre megszakad vele az összeköttetés, majd megkezdődik az ejtőernyős ereszkedés. Az űreszköz végül fékezőrakétákkal éri el a felszínt, remélhetőleg tökéletes épségben.

01.41 A légköri belépőegység rendben levált a bolygóközi szállítóegységről.

Landolás előtti információink

Megkezdődött a NASA TV élő műsora, amelyet ezen az oldalon követhetnek figyelemmel. A landolás időpontja hazai idő szerint hétfő hajnali 1 óra 53 perc.

A landolás helye és a várható környezet fantáziaképe

A Mars Global Surveyor domborzatmérései alapján összeállított kép, rajta a 60x20 km-es leszállási ellipszissel, amelyen belül 99% valószínűséggel landol a Phoenix. Ennek bal pereméhez közel két kiemelkedés mutatkozik, amelyek magassága néhány méter, átmérőjük 1 kilométernél kisebb

Doug Ellisonnak a leszállóhelyről készült fantáziarajza. Talán ehhez hasonló látvány tárul elénk a Phoenix első felvételein

Aktuális helyzetjelentések

A cikkben olvasható információkat a leszállás során folyamatosan frissítjük. A közép-európai nyári (azaz hazai) idő szerint közölt adatok nem a műveletek végrehajtásának valódi pillanatát jelentik, hanem azt az időpontot, amikor a végrehajtást megerősítő rádiójel beérkezik a földi irányítóközpontba. A két bolygó közötti távolság jelenleg 275 millió kilométer, és ez körülbelül 15,3 perces késleltetést okoz az adatátvitelben - vagyis ennyivel később értesülünk bármiről, ami a Marson történik.

2008. 05. 25., vasárnap, 22.20 (3,5 óra a leszállásig)

A NASA hazai idő szerint vasárnap este 9-kor kezdődő sajtótájékoztatóján megerősítették, hogy a szonda haladási iránya tökéletes, 99%-os biztonsággal kijelölhető az az ellipszis, ahol landolni fog. Ezen a területen két kisebb domb emelkedik ki a síkságból, de 1% körüli az esély arra, hogy ezekre érkezik a Phoenix (bár akár ott is elláthatná feladatait).

A szondáról nézve a Mars most már több mint 10-szer akkora lenne, mint a telihold a Föld egén, és az űreszköz egyre erősebben érzi a Mars vonzóhatását, ezért gyorsulva halad felé.

A remélhetőleg sikeres leszállás után az első jeleket a greeen bank-i rádióteleszkóp veszi majd, de ebben még csak a leszállás tényéről lesz információ. Közel 2 órával később a Mars Odyssey űrszondán mint átjátszó állomáson keresztül érkeznek a részletesebb adatok.

A NASA animációs filmje a Phoenix érkezéséről, landolásáról, a napelemek és a műszerek aktiválásáról, az első talajminta-vizsgálatról

2008. 05. 25., vasárnap, 18.53 (7 óra a leszállásig)

A NASA szakemberei szerint nincs szükség pályamódosításra, amire utoljára 8 órával a leszállás előtt lett volna lehetőség. A szonda tehát korábbi útvonalán halad a bolygó felé, és a tervek szerint hétfő hajnali 2 óra előtt néhány perccel érkezhet sikeres jel a landolásról.

2008. 05. 24., szombat, 22.00 (28 óra a leszállásig)

A NASA legutóbbi sajtóközleménye alapján az utolsó pályamódosításokra május 25-én 4.46-kor, 17.46-kor és 21.00-kor kerülhet sor. Az űrszonda 26-án 1.39-kor válik le a szállítórendszerről, és a jelenlegi becslések alapján 1.46-kor lép a bolygó légkörébe. A leszállásra 7 perccel később, 1:53-kor kerül sor.

2008. 05. 24., szombat, 10.00 (40 óra a leszállásig)

A NASA legutolsó jelentése alapján a szonda rendben üzemel, és még közel 3 millió kilométer választja el a vörös bolygótól. A Mars Odyssey és a Mars Reconnaisance Orbiter megfigyelései alapján az északi sarkvidéken nyugodt időjárás uralkodik, porban viszonylag szegény a légkör, ideálisak a körülmények a landolásra.

2008. 05. 23., péntek, 07.00 (67 óra a leszállásig)

Az űrszonda műszaki állapota normális, minden fedélzeti rendszere stabilan működik. A rendelkezésre álló üzemanyag mennyisége és a berendezés hőmérsékleti adatai megfelelők, az akkumulátorok pedig teljesen fel vannak töltve. A küldetés navigációs csapatának számításai szerint jelenlegi pozíciója alapján a Phoenix a kijelölt landolási ellipszis közepétől kb. 12 kilométeres távolságra érné el a felszínt - így lehetséges, hogy nem is lesz szükség a légköri belépés előtt 8 órával tervezett utolsó pályamódosító manőverre.

2008. 05. 23., péntek, 02.00 (72 óra a leszállásig)

Az űrszonda már csak 5 millió kilométeres távolságra van a Marstól, és kb. 20 000 km/órás sebességgel közeledik a bolygóhoz.

2008. 05. 21., szerda 22.00 (100 óra a leszállásig)

Az űrszonda a tervezett útvonalon halad a vörös bolygó felé. Jelenlegi pozíciójából a Mars kb. harmadakkorának látszik, mint a telihold a Földről nézve.

A Phoenix-űrszonda útja a Marsig

Fényes meteorként tűnhet fel a Phoenix

A Phoenix landolását nem csak a Földről, hanem Mars körüli pályáról is próbálják követni. Az ESA Mars Express-szondájának szerencsés térbeli helyzete révén erre ideális lehetősége nyílik: az űreszköz ugyanis az amerikai űrszondákkal szemben nem körpályán kering a vörös bolygó körül. Útvonalának a planétától távoli részéről nagyobb területet képes áttekinteni. Mindez nem egyszerű, ugyanis a megfigyeléshez a Mars Expressnek folyamatosan követnie kell a Phoenix légköri haladási irányát. Egyik kommunikációs antennájával az ereszkedő szonda rádióadását rögzíti, amelyet utólag a Föld felé továbbít. Kamerájára még izgalmasabb feladat vár: megpróbálja HRSC és SPICAM kamerájával a látszólag fényes meteorként felvillanó leszálló egység által húzott fénycsíkot is rögzíteni. Emellett a légköri állapotokat is vizsgálja, amelynek segítségével a Phoenix adataival együtt pontosítani lehet majd az atmoszféra jellemzőit. A következő hét folyamán a Mars Express további 14 alkalommal halad el az akkor már remélhetőleg épségben landolt Phoenix felett.

A Phoenix a Mars északi sarkvidékén, a helyi nyár derekán landol, hogy napelemei minél több áramot termelhessenek, valamint hogy ne kelljen a tél -150 Celsius-fokos hidegében dolgoznia. A Mars Odyssey-szonda az elmúlt időszakban a bolygó légköri portartalmát vizsgálta. 2007 júniusában ugyanis kitört egy nagyobb porvihar, amely akár veszélyeztethette volna a landolást is. Szerencsére mindez mára elcsendesedett, és a Mars Odyssey THEMIS detektorának mérései alapján jelenleg alacsony a légköri portartalom, ugyanakkor az északi pólussapka szublimálása révén folyamatosan növekszik az atmoszférában lévő vízgőz mennyisége.

A Phoenix leszállóhelye sokkal közelebb van a sarkvidékhez, mint bármely korábbi Mars-szonda esetében. A Mars Reconnaissance Orbiter itt látható felvétele 2008. május 22-én készült az északi pólus irányában, és nyugodt, tiszta légkört mutat a landoláshoz