Sikeresen dokkolt a Discovery

A Discovery hazai idő szerint június 2-án 20.18-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással, rakterében a japán Kibo-rendszer két egységével. Ezek közül a nagyobb elemet, a kutatómodult az első űrsétán, kedden csatlakoztatják az űrállomáshoz.

Információk a startról

A Discovery a terveknek megfelelően, az első adandó lehetőséggel, hazai idő szerint május 31-én 23.02-kor startolt. A felszállás során készült felvételek alapján az egyik segédrakéta leválása után több nagyobb, de vékony szigetelésdarab levált a rendszerről, amelyek elméletileg akár sérüléseket is okozhattak az űrrepülőgép testén. A segédrakéta leválását követően 18 másodperccel tűnt fel az első darab, majd a leválás után 34 másodperccel egy másik, amely közel ugyanarról a helyről szakadhatott le. Az eddigi vizsgálatok alapján mindkettő az egyik kritikusnak tartott, ezért korábban átalakított részről vált le.

A fenti események idején az űrrepülőgép már elég magasan volt, a légkör ritka, felső tartományában, ezért a becslések alapján a leszakadt darabok nem lassultak le annyira a géphez képest, hogy komoly veszélyt jelentsenek a rendszerre. Ugyanakkor a két megfigyelt töredék nagyobb volt, mint amire a szakemberek az elmúlt időszak fejlesztései után számítottak. Eddig összesen öt levált szigetelésdarabot azonosítottak a start felvételein.

Mivel a japán Kibo (lásd később) jelenleg felszállított része az űrrepülőgép rakterében sok helyet foglal, a külső felület ellenőrzéséhez használt robotkar-toldat, amellyel az űrrepülőgép hasi részét Is át tudják vizsgálni, nem fért be a raktérbe. Ezt az ISS külső felületére rögzítették az utóbbi repülés alkalmával, ezért az összes hővédő elem ellenőrzését csak az összekapcsolódás után, a tervek alapján június 6-án tudják végrehajtani. Az eddig végrehajtott ellenőrzés alapján nem mutatkozott jelentős sérülés a rendszeren.

Korábbi információk

Miközben a Marson érik a Phoenix első nagy felfedezése, folytatódik a munka az emberes űrrepülések területén is. Az STS-124-es küldetés keretében a Discovery 14 napos programot hajt végre, amelynek során három űrséta végrehajtását tervezik. A gép a japán Kibo rendszer újabb elemeit szállítja a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), amelyek együttesen az egyik legnagyobb eddigi rakományt jelentik a Discovery rakterében. Ez a második az űrrepülőgépeknek abból a három vagy négy útjából, amelyek során befejezik a japán egység kiépítését.

A legénységet Mark Kelly parancsnok, Ken Ham pilóta, továbbá Karen Nyberg, Ron Garan, Mike Fossum, Akihiko Hoshide és Greg Chamitoff űrhajósok alkotják. A küldetés végén közülük Greg Chamitoff marad az ISS fedélzetén, és helyette Garret Reisman tér vissza a Földre.

A küldetés keretében felszállítják a nagy japán laboratórium modult (PM), amelyben az asztronauták számára kialakított lakó- és munkatér található. A tervek alapján a repülés ötödik napján nyitják ki, és lépnek az űrhajósok a belsejébe. A japán modulnak egyébként saját légzsilipje van, tehát a távol-keleti asztronauták ezen keresztül, az ISS légzsilipje nélkül is tehetnek űrsétát a jövőben.

A Kibo-rendszer vázlata, amely a jelenlegi út során a PM és az RS jelű elemekkel bővül (NASA, JAXA)

A jelenlegi repülés fogja a japán robotkart is feljuttatni, amelyet szintén üzembe állítanak. Ezzel együtt összesen három robotkart fog kezelni Karen Nyberg a jelenlegi küldetés során: a Discovery külső felületét ellenőrző kart, az ISS Canadarm-2 berendezést és az új japán robotkart is. Tovább folyik az ISS szokásos szerelése és javítása, amelynek keretében az S1 szerkezeti elem nitrogéntartályát cserélik ki, valamint ismét megvizsgálják az egyik napelemtábla forgatórendszerét, ahol korábban gondok akadtak, és azóta ki is kapcsolták azt.

Az STS-124 küldetés tagjai, balról jobbra: Gregory Chamitoff, Michael E. Fossum, Kenneth T. Ham, Karen L. Nyberg, Mark E. Kelly, Ronald J. Garan és Akihiko Hoshide (NASA)

A mostani út abban is különbözik a korábbiaktól, hogy az utolsó repülés során az űrrepülőgép hasi részének átvizsgáláshoz szükséges robotkar-toldalékot az ISS-en hagyták. Ezért most az összekapcsolódás előtt az űrrepülőgép rövidebb karjával csak a Discovery felső felületét tudják megvizsgálni. Az ISS-hez való dokkolást követően, a repülés negyedik napján végrehajtandó első űrséta alatt csatolják vissza a Discovery robotkarjára, és majd ezután tudják csak az űrrepülőgép hasi oldalát is átvizsgálni.

A tervezett menetrend:

1. nap: start, a raktér kinyitása, a külső felületek átvizsgálása a robotkarral
2. nap: külső ellenőrzés befejezése, első űrséta előkészítése
3. nap: összekapcsolódás az ISS-el
4. nap: Fossum és Garan első űrsétája, a nagy japán laboratórium modul előkészítése, kiemelése és csatlakoztatása a Harmony modulhoz
5. nap: az új japán modul aktiválása
6. nap: Fossum és Garan második űrsétája, a japán robotkar kiemelése, egyéb kisebb javítások végzése
7. nap: a korábban felszállít PS egység átcsatlakoztatása a nagy japán laboratórium modulra
8. nap: japán robotkar aktiválása
9. nap: Fossum és Garan harmadik űrsétája, S1 elem nitrogéntartályának kicserélése
10. nap: Quest légzsilip akkumulátorának cseréje
11. nap: pihenőnap, búcsúzás az ISS legénységétől
12. nap: leválás
13. nap: pihenőnap
14. nap: leszállás előkészítése
15. nap: leszállás

Az utóbbi űrrepülőgépes küldetés, az Endeavour útja során a legénység öt űrsétát végzett. Ezek keretében a helyére illesztették a Kibo-rendszer első elemét, és felszerelték, majd aktiválták a kanadai gyártmányú Dextre robotkart. Utóbbi segítségével a jövőben részben kiválthatják az űrsétákat a külső szerelési munkáknál. Fontos esemény volt továbbá, hogy 2008. április 2-án dokkolt az első európai teherűrhajó: a Jules Varne névre keresztelt ATV a Nemzetközi Űrállomáson, amely tovább bővíti a fent végzett munkák körét.