Genetikai felfedezés: az alkohol, a gének és a rák kapcsolata

Egy genetikai felfedezés magyarázhatja meg, hogy a mértéktelen ivászat egyeseknél miért okoz daganatot, másoknál pedig miért nem.

Tíz szájüregi rákban szenvedő beteg közül hét többet iszik, mint kellene, ráadásul dohányzik is. Az alkoholizálás egyébként rizikófaktornak számít a garat, a gége, a nyelőcső, a bél, a máj, valamint az emlő rosszindulatú daganatai kifejlődése szempontjából is.

Egy európai kutatás során, amelyet a lyoni Rákkutató Intézet irányított, összesen 9000 azonos korú és hasonló életmódot folytató egyén adatait elemezték. A kutatás résztvevőinek egy része szájüregi vagy torokrákban szenvedett, más részüknél viszont nem alakult ki rosszindulatú elváltozás.

Az okokat keresve a kutatók kiderítették, hogy az eltérést részben az alkohol-dehidrogenáz - a májban az alkohol lebontását végző enzim - különböző genetikai háttere magyarázhatja. Az enzimet kódoló génnek ugyanis két olyan változata van, amelyek jelenléte esetén lényegesen gyorsabban bomlik le az alkohol kevésbé kártékony vegyületekre, így kisebb a daganat kialakulásának kockázata is (az egyik génváltozat hordozói százszor gyorsabban bontják le az alkoholt, mint azok, akik nem rendelkeznek ezzel a génvariánssal).

A kutatók eredményeikről a Nature Genetics című szaklapban számoltak be, ahol arra is figyelmeztetnek, hogy a "jó" génváltozatok nem jelentenek "licencet" a mértéktelen ivászatra. Gének ide vagy oda, azok, akik nem mértékletesen fogyasztanak alkoholt, nagyobb kockázatnak teszik ki magukat a rák kialakulása szempontjából, mint azok, akik absztinensek vagy csak mértékletesen teszik ezt.