Phoenix: nem sikerült a szitálás

A Phoenix pénteken sikerrel kiemelte az új talajmintát a Mars felszínéről, de nem tudta a detektorba juttatni, mivel szemcsemérete túl nagy, és nem fért át a rácson. A kutatók vasárnap megpróbálták megszitálni az anyagot, de eddig így sem sikerült megfelelő mennnyiségű mintát juttatni a belső kemencébe, ahol felhevítve annak összetételét megállapíthatnák.

Legfrissebb információk

A kutatók továbbra is próbálják a Mars talajából kiemelt mintát átjutattni a TEGA detektort fedő rácsozaton. Ezért a berendezést vasárnap 20 percig rezegtették, amitől néhány szemcse belehullott, de ezek mennyisége szinte elhanyagolható, és elemzésre nem elegendő.

A továbbiakban a TEGA egy másik nyílásánál próbálkoznak, ahol először a lapátot rezegtetik, és kis szögben tartják a rács felett, hogy kezdetben a kisebb szemcsék hulljanak ki belőle.

Korábbi információk

Mint arról előző részletes összefoglalónkban beszámoltunk, a Phoenix felkészült az első "éles" mintavételre a Mars talajából, hogy a jég és az egykori feltételezett élet nyomai után kutasson. A küldetés 11. marsi napján, azaz június 6-án a tervek szerint ki is emelték azt az adagot, amelyet a TEGA detektorral kívánnak vizsgálni. A mintát a felszín felső néhány milliméter vastag rétegéből nyerték, egy 9 centiméter széles és közel 4 centiméter mély ásási helyszínről, a szonda jobb oldalán.

A művelet során azonban váratlan probléma adódott: a minta túlságosan nagy darabokból áll ahhoz, hogy a detektor rácsán át tudjon hullani. A TEGA nyílását közel 1 milliméteres lyukakat tartalmazó rács borítja, amelyre azért van szükség, hogy a mélyebben lévő hevítőkemencéhez vezető keskeny nyílás el ne tömődjön a nagyobb behullott daraboktól. Az infravörös fotocella azonban egyetlen szemcse behullását sem érzékelte. Egyelőre nem tudni, hogy a felszíni törmeléktakaró mitől állt össze rögökké - talán a jégtartalma miatt.

A küldetés irányítói vasárnap felküldték a Phoenixnek azt a parancsot, hogy egy beépített mechanikai eszközzel rázza meg a detektort. Ez öt percen keresztül képes rezegtetni a műszert, és ettől a "szitálástól" remélik, hogy az anyag egy része végül behullik a helyére. Az eredményről hétfőn számol be a NASA.

Ha így sem sikerül a mintát a rácson kereszül átjuttatni, akkor a következő mintavételnél a szemcséket megpróbálják összetörni, mielőtt a nyílásba juttatnák, például úgy, hogy a mintavétel előtt a lapát külső oldalával összenyomják, és csak ezután emelik ki.

A TEGA detektor tetejére hullott anyagminta, amelyből a nagy szemcsék miatt kevés, vagy szinte semmi nem tudott áthullani a rácson (NASA, JPL, Caltec, UA)

A tervek szerint ugyancsak hétfőn vesznek mintát a másik beépített minlaboratórium, a MECA (részletesen szintén korábbi cikkünkben) számára, de a fentiekből okulva ezt alaposan megvizsgálják, mielőtt a dekeztorba juttatják, ami így a 16. marsi nap (szerda) előtt nem esedékes.

Marskórság, marslakás, marsjárás (Boros-Oláh Mónika)
előadás a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem keretében

Az Utah állambeli Mars-szimulációs bázison, a Mars Desert Research Stationon egy hatfős magyar legénység szkafanderekbe bújva próbálta ki, milyen nehézségekkel találkozatnak a jövő Mars utazói. A feladatok és a problémák itt teljesen mások voltak mint a "Földön". Két "Marson" töltött hét élményei és tanulságai a terepmunka- koordinátor szemszögéből. Erről hallható előadás a Polaris Csillagvizsgálóban (Budapest, III. kerület, Laborc u. 2/C), június 10-én 19 órától. Az előadás a Polaris TV adása keretében is követhető.