Új űrruhákat és holdjárókat tesztel a NASA

A NASA a következő években több olyan programot is elindít, amelyek az űrrepülőgépek nyugdíjazása utáni időszak emberes űrtevékenységével kapcsolatosak. A Constellation program számos új fejlesztést foglal magában, ide tartozik az Ares hordozórakéták, az Orion űrhajó és az Altair nevű holdkomp fejlesztése.

Ezek az űreszközök a Nemzetközi Űrállomásnak az űrrepülőgépek korszaka utáni ellátását biztosítják, ami a technológiai fejlesztéseket tekintve ugródeszka az emberes holdexpedíciók felé. A tervben tehát égi kísérőnkön üzemelő berendezéseket, műszereket is fejlesztenek.

Természetesen ide tartoznak a következő generációs szkafanderek is. Az új űrruhák kifejlesztésére a NASA nemrég kötött szerződést az Oceaneering International nevű vállalattal. A megállapodás keretében két fázisban két kissé eltérő szkafandert fejlesztenek ki. Az első változatot a Nemzetközi Űrállomáson és az új Orion űrhajón használják, majd a továbbfejlesztett, holdfelszíni munkára alkalmas verziót a tervezett emberes holdutazások során alkalmaznák.

Az űrállomásra (balra) és a Hold felszínén végzett terepi munkára (jobbra) fejlesztendő szkafanderek vázlata (NASA)

Az első változat kidolgozása 2010 és 2018 között esedékes, erre 302 millió dollárt fordítanak. A második verzió fejlesztése az itt nyert tapasztalatok alapján 2014-ben kezdődik, 260 millió dolláros ráfordítással.

Új berendezések a holdutazóknak

Júniusban a Moses-tó közelében tartottak a NASA szakemberei "gyakorlatot", ahol több olyan eszköz prototípusát próbálták ki, amelyeket talán majd az emberes holdexpedíciók keretében használnak. A felvonultatott szerkezetekkel azt vizsgálták, hogy az asztronauták szkafanderben miként tudják használni a könnyű, de kifejezetten erős, darura emlékeztető szerkezeteket a holdbázis építésekor és különböző rakodási műveletek során.

A földi kísérleti területen lévő homok, amely a széllel szállítva folyamatosan csiszolja a berendezések külső felületeit, hatását tekintve részben emlékeztethet a holdi környezetre, ahol ennél még agresszívebb szemcsék vannak. Szél a kísérőnkön nincsen, azonban a rendkívül érdes szemcsék sok helyre eljuthatnak, és megtapadhatnak. Az eltérő anyagi összetételű dűnék miatt a stabil mozgást különböző felszíni anyagokon lehetett tesztelni.

Űrruha tesztelése (balra) és egy fúrásmintákat vevő autonóm robot próbája (jobbra) (NASA)

Két olyan rovert (robotautót) is kipróbáltak, amelyek egyike a felszín alá behatoló radarjával néhány méter mélységig vizsgálja az anyagok jellemzőit, szerkezetüket, társa pedig egy lézeres berendezéssel képes a környezetét felmérni, és arról háromdimenziós terepmodellt készíteni.

A hatlábú, kerekekkel és mozgatható végtagokkal felszerelt, Atlétának nevezett berendezéssel nagy teher mozgatásának lehetőségét tanulmányozták extrém terepi adottságok közepette. Emellett autonóm üzemmódban a felszín alá befúrni képes robot, valamint az űrhajósok által irányított holdi "furgon" üzemeltetését vizsgálták.

Egy emberrel irányított szállítójármű (elöl), és az Atléta nevű hatlábú-hatkerekű teherszállító robot két példánya (hátul) (NASA)

A tervezett holdbázis építéséhez a LANCE névre keresztelt eszközt lehet felhasználni, amely a bulldózer tulajdonságaival is bíró holdi erőgépnek tekinthető. Képes a felszín átalakítására, legyen szó akár a le- és felszállások során átfújt vékony porréteg eltakarításáról, avagy a részben felszín alá süllyesztendő lakóegységek helyének kialakításáról, tetejük holdi regolittal történő betakarásáról.

Robog a holdi bulldózer tolólap nélkül (balra), és teljes felszerelésben (jobbra) (NASA)

Az ilyen programok során számtalan fejlesztés születik, amelyek a hétköznapi élet területére átkerülve akár forradalmasíthatnak is egy-egy gyártási műveletet, illetve berendezést. Az űrtevékenység tehát közvetve jelentős gazdasági hasznot képes előállítani - nem véletlen, hogy a vezető nagyhatalmak az űrkutatást tartják az egyik legfontosabb húzóágazatnak napjainkban.

Forrás: KAVÜCS

Holdkőzetek Magyarországon

A NASA és az ELTE közötti megállapodás keretében 15 éve hazánkban van néhány grammnyi holdkőzet egy kézipéldány (6 minta epoxikorongba öntve) és 12 darab vékonycsiszolat formájában. A 18 minta az Apollo-12, -14, -15, -16 és -17 expedíciókról származik.

A Magyar Űrkutatási Iroda által támogatott programban az anyagot dr. Bérczi Szaniszló gondozza, az ELTE-n működő Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport keretében. A mintákat a földtudományi szakos hallgatók oktatásában használják.

Animáció az újabb emberes holdutazásról (NASA)