Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) szakemberei fontos eredményt jelentettek be a Naprendszeren kívüli planéták, azaz exobolygók kutatásának területén. A chilei La Silla Obszervatórium 3,6 méteres távcsövével (annak HARPS detektorával) a HD 40307 jelű, a Napunknál valamivel kisebb tömegű, K-színképtípusú csillagot vizsgálták az elmúlt öt év folyamán.
A csillag mozgásában megfigyelt periodikus változások alapján három, körülötte keringő exobolygót azonosítottak. Ezek tömege közelítőleg 4,2, 6,7 és 9,4-szerese a Földének. Csillagukhoz közel mozognak, egyetlen év mindössze 4, 10 és 20 napig tart rajtuk.
A szuperföldeknek nevezett égitestek csoportjába a Jupiternél lényegesen könnyebb, nagyságrendileg a Föld tömegkategóriájába eső objektumokat sorolnak. A tömeg alapján ugyanakkor nem mindig lehet eldönteni, hogy az adott égitest az Uránuszhoz vagy a Neptunuszhoz hasonló, azaz főleg jégből és folyadékból áll, avagy a Földhöz közelítő, szilárd felszínű planéta.
Mivel a fenti objektumok a csillagukhoz igen közel vannak, a kialakulásukkor ott uralkodó magas hőmérséklet alapján kőzetekből álló égitestekkel lehet dolgunk - hacsak nem nagyobb távolságból, pályháborgások révén jutottak mai helyzetükbe. Esély van tehát arra, hogy a mi planétánkhoz hasonló összetételű objektumokra bukkantak.
Csillagukhoz közeli helyzetük miatt azonban annyira magas hőmérséklet lehet a felszínükön, hogy ott folyékony víz stabilan nem várható. Ennek ellenére fontos a felfedezés, mivel újabb lépés az első, a Földhöz igazán hasonló távoli planéta fazonosítása felé. Eddig 45 olyan exobolygót találtak, amelyek tömege 30 földtömeg alatt lehet, és keringési idejük 50 napnál rövidebb. Ezek részben a mi planétánkhoz hasonlító szuperföldek lehetnek. Statisztikailag azt mondhatjuk, hogy átlagosan minden harmadik, a Napunkhoz hasonló csillag körül lehetnek ilyen, viszonylag kisebb tömegű exobolygók.
Fantáziarajz a három most bejelentett szuperföldről (ESO)
A nagy kérdésre, hogy vajon minden átlagos csillag körül kering-e bolygó, egyelőre nem tudjuk a választ. Az elmúlt évek kutatásai azonban arra utalnak, hogy igen elterjedtek az ilyen égitestek, és a bolygókeletkezés általános jelenség a Világegyetemben, a csillagok kialakulásának normális "melléktermékeként".