Az első agyszövettel vezérelt robotot ("hibrotot") Steve Potter és munkatársai készítették 2003-ban, az amerikai Laboratory of Neuroengineering ("Idegmérnöki Laboratórium") nevű intézetben. Az angol kutatók Potter eredményeit is felhasználva alkották meg saját, fejlettebb robotjukat, amelyet nem robotikai, hanem idegrendszeri kutatásokra kívánnak felhasználni.
A Gordon névre keresztelt robot biológiai agyát patkányembriókból származó 50 000-100 000 neuron (idegsejt) alkotja. (Összehasonlításképpen: az emberi agyban mintegy 100 milliárd neuron található.) Miután az idegsejteket eltávolították a patkányembriókból, enzimfürdőben szétválasztották a sejteket egymástól. Ezután a neuronokat egy 60 elektródából készített különleges felületre helyezték, amelyet megfelelő hőmérsékletű tápoldatba merített tárolóedényben tartanak.
A neuronok kezdettől fogva nagyon tevékenyek voltak. A kutatás egyik vezetője, Kevin Warwick kibernetikus professzor elmondta, hogy 24 órán belül nyúlványokat küldtek egymás felé, és kapcsolatokat hoztak létre egymással. Egy héten belül spontán kisüléseket és agyszerű aktivitást tapasztaltak a kutatók. Az így kialakult agy hamarosan készen állt a robottal való összekapcsolásra.
Elektródarácsra helyezett tenyésztett idegsejtekből létrejött agy irányítja a Gordon nevű robotot (Forrás: University of Reading)
A robot agya és "teste" Bluetooth rádió-összeköttetéssel kommunikál egymással. Az elektródák veszik föl a sejtek által létrehozott elektromos jeleket. Ezeket a jeleket használják azután a robot mozgásának irányítására.
Amikor a robot egy tárgyhoz közeledik, az érzékelőiből származó jeleket az agyhoz vezetik az elektródákon át. A robot kerekeinek irányítására az agyból válaszul érkező jeleket használják. A robot jobbra-balra mozog, így előbb-utóbb sikerül kikerülnie az akadályt. A robot semmilyen más, kiegészítő irányítást nem kap sem embertől, sem számítógéptől, kizárólag a "saját" agyára és annak tanulási képességére hagyatkozhat.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy megtanítsák a robotot: adott jelekre menjen előre meghatározott helyekre. Azt remélik, hogy a tanulás előrehaladtával lehetővé válik annak megfigyelése, hogyan nyilvánulnak meg az emlékek az agyban, amikor a robot korábbról megismert területre tér vissza.
Warwick és társai abban bíznak, hogy a robot agyműködésének megértése segíthet az emberi agy működésének alaposabb megismerésében, és talán földeríthetik olyan betegségek kialakulásának okait is, amilyen az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.