Az apró rekorderre, amely a Földön élő több mint 3100 ismert kígyófaj legkisebbje, a Pennsylvaniai Állami Egyetem evolúcióbiológusai bukkantak Barbados szigetének keleti oldalán.
A faj azért is számít különlegességnek, mert élőhelyének nagy részét a szigeten ma már épületek és ültetvények foglalták el. A növény- és állatvilág élőhelyeinek pusztulása a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfőbb oka szerte a világban, s e tekintetben a karib-tengeri élővilág különösen nagy veszélyben van - mutat rá Blair Hedges, a kutatás vezetője, aki kutatócsapatával szintén ezeken a szigeteken fedezte fel a világ legkisebb békafaját. A karib-tengeri szigetvilág rendkívül nagy számban ad otthont veszélyeztetett fajoknak, amelyeknek - ha elpusztul az élőhelyük - elszigeteltségük miatt nincs hova menekülniük. A biológus ugyanakkor kiemeli: ugyanez az elszigeteltség adott lehetőséget arra, hogy az ilyen szigeteken alakuljon ki a világ néhány legkisebb és legnagyobb faja. Ennek az a magyarázata, hogy egyes, máshol elterjedt fajok nem jelentek meg a szigeteken, így a hiányuk okozta ökológiai űrt más, hasonló ökológiai igényű fajok töltötték be - magyarázza Hedges. Így például akár egy százlábúfaj hiánya okozhatta az apró kígyófaj kifejlődését.
Hedges a kígyót genetikai vizsgálatok nyomán azonosította új fajként. A Leptotyphlops carlae-nek keresztelt hüllő néhány példányát már korábban is őrizték múzeumi gyűjteményekben, ám azokat tévesen más fajokhoz tartozónak hitték. A kutató úgy véli, hogy a Leptotyphlops carlae-nél kisebb méretű kígyófaj nemigen létezhet bolygónkon. "A kígyók minimális méretét valószínűleg a természetes szelekció szabályozza, egy bizonyos méret alatt ugyanis a fiatal példányok számára már nem áll rendelkezésre élelem"- mondta el Hedges.
A nagyobb kígyófajokkal ellentétben - amelyek közül néhányan egyetlen alkalommal akár száz tojást is raknak - a kisebb kígyófajok (csakúgy, mint más állatcsoportok kisebb fajai) egyszerre csupán egyetlen tojást költenek ki, egy utódot hoznak a világra. Emellett ugyanakkor általános jelenség, hogy a kisebb fajok fiatal egyedei arányaiban lényegesen nagyobbak szüleikhez képest, mint a nagyobb termetű fajokéi: a Leptotyphlops carlae tojásból frissen kikelt csemetéje fele akkora, mint az anyaállat.