(A kép kiterjedése: 1000*1000 kilométer)
A Gusztáv-hurrikán augusztus végén alakult ki, a szokásos irányból, az Atlanti-óceán egyenlítői zónája felől érkező trópusi viharból. Amint az első felvételen is látszik, augusztus 27-én a vihar már komoly kiterjedésű volt, de még nem alakult ki a hurrikánokat jellemző spirális forma.
(A kép kiterjedése: 1800*1800 kilométer)
Augusztus 30-án a teljesen kifejlett hurrikán szeme (központja) már Kuba partjaitól északra volt. A hurrikán szeme egy kicsi, felhő- és szélmentes folt, amely körül azonban óriási erővel dühöng a forgószél. A Gusztáv a fő pusztítást Kubában okozta.
(A kép kiterjedése: 1800*1400 kilométer)
A hurrikán szeptember első napján érte el az Egyesült Államok partvidékét Louisiana államban, kicsit nyugatra New Orleanstól. A város így elkerülte az ismételt pusztítást (pár éve a Katrina hurrikán éppen telibe találta). A felvételen az is látszik, hogy a mihelyt a vihar a szárazföld fölé ér, szerkezete átalakul, megszűnik a hurrikánokra jellemző szem, és a szélerősség is jelentősen csökken. Az egykori hurrikán innentől mérsékelt övi ciklonként, a nálunk is szokásos frontok sorozataként folytatja útját.
(A kép kiterjedése: 250*190 kilométer)
Ugyanezen a napon Kuba déli partjain látványos jelenség alakult ki. A hurrikán által felkevert iszap és hordalék óriási szakaszon világosra festette a tengerfelszínt, mutatva, hogy hol volt a legerősebb a vihar a sekély tengerszakaszokon.
Az Aqua és Terra műholdak MODIS-rendszerének felvételei augusztus 27-án, 30-án és szeptember 1-jén készültek.