Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera

A Rosetta-űrszonda pénteken este, közép-európai idő szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera működését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestről.

Mint arról korábbi összeállításunkban már részletesen olvashattak, a Rosetta hosszú, egy évtizedes útja keretében közeledik célpontja, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko jelű üstökös felé. Ennek keretében több hintamanővert is végez a Föld és a Mars mellett elhaladva. A végcél elérése előtti legérdekesebb események a Lutetia-kisbolygó megközelítése 2010-ben, valamint a Steins-kisbolygóé az elmúlt napokban.

A hintamanővereket leszámítva ez volt első alkalom, hogy az európai készítésű űreszköz elhaladt egy másik égitest mellett. A Rosetta a Nap körüli, egyre elnyúltabb útvonalán most merészkedik először a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövbe. A Steins felé közeledő szonda még augusztus 14-én pályamódosítást hajtott végre, hogy közelebb haladjon el az aszteroida mellett. Az űreszköz sebessége az égitesthez képest mindössze 12,8 centiméter/másodpercnyivel változott, de ennek eredményeként az eredetileg várt 1050 kilométer helyett 800 kilométerre közelítette meg az aszteroidát. Az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei egy animációt is készítettek, amelyen a közelítés geometriai viszonyainak megfelelően látható a szonda és a kisbolygó.

Hiba a kameránál

A szonda a randevú idején nem kommunikált a Földdel, első adásával közel 2 órával később jelentkezett. Az eddigi rádióüzenetek alapján a terveknek megfelelően zajlott a közelítés. A legnagyobb közelség 20:38-kor történt, amikor az űreszköz 8,6 kilométer/másodperc (kb. 31 000 kilométer/óra) relatív sebességgel haladt a Steins mellett. Kezdetben kisebb probléma jelentkezett a kamerát irányító és a Steinst követő számítógépes program egyes paramétereinek beállításánál, de a szakemberek megoldották a gondot.

Nagyobb nehézség adódott az OSIRIS rendszer nagyfelbontású kamerájánál. A műszernél a közelítés előtt olyan hiba jelentkezett, amely miatt a fedélzeti automatika letiltotta a működését. A legnagyobb közelítés idején a Rosettáról nézve a kisbolygó közel akkorának látszott, mint a Hold a Föld egén - a várt 15-20 méter felbontású képek azonban elmaradtak. Egy másik animáción a közelítés során készült sorozatfelvételt nézhetik meg.

Idős felszín, szőnyegbombázással

Az Európai Űrügynökség szombat déli sajtótájékoztatóján bemutatták az első, a tervezettnél kisebb felbontású képeket. Az égitest a közeledő szonda irányából vizsgálva csiszolt gyémánt alakúnak mutatkozott. Több becsapódásos kráter is látható rajta, amelyek közül a legnagyobbak közel 2 kilométeresek - utóbbi arra utal, hogy az égitest felszíne viszonylag idős lehet.

Sorozatfelvétel a közeledő kisbolygóról (ESA, MPS, UPM, LAM, IAA, RSSD, INTA, UPM, DASP, IDA)

A Steins felszínén hét olyan, egymás mellett (a képen egymás felett) sorakozó kráter is felismerhető, amelyek lehet, hogy egy adott irányból érkező becsapódási sorozattól jöttek létre, miközben a kisbolygó elfordult tengelye körül. Eddig egyébként összesen 23 becsapódásnyomot azonosítottak a felszínen. A többi detektor méréseiről a következő napokban teszik közzé az eredményeket.

Az űrszondákkal eddig meglátogatott kisbolygók méretrányos összehasonlítása