Tüskés pikók - újabb bizonyíték a természetes szelekcióra

Kanadai kutatók most megjelent tanulmánya szerint a testet fedő páncél jó részétől való megszabadulás elősegítette, hogy az apró halak benépesíthessék az édesvizeket, ráadásul nagyobbra nőjenek, mint tengeri ősük.

A mintegy tíz centiméter hosszú tüskés pikók (Gasterosteus) őshazája a tenger, de a legutolsó jégkorszakot követően elkezdték benépesíteni az édesvizű tavakat és patakokat. Az elmúlt 20 ezer év során - ami evolúciós mércével mérve viszonylag rövid időtartam - az új környezetben az édesvízi tüskés pikók fokozatosan elvesztették csontos oldallemzeiket vagy páncéljukat.

A kutatók korábban már azonosították egy gén, illetve allél mutáns formáját, amely megakadályozza a páncél kifejlődését - mondta el a Science Daily internetes oldalain megjelent beszámolóban Rowan Barrett, a kanadai Brit-Kolumbia Egyetem zoológus doktorandusza. Ez a mutáns allél a tengeri tüskés pikók kevesebb, mint egy százalékában fordul elő, nagyon gyakori viszont az édesvízi populációkban.

Barrett és szerzőtársai - dr. Sean Rogers és Dolph Schluter professzor - elhatározták, hogy kiderítik, vajon a páncélzat elvesztése segítette-e a tüskés pikókat az édesvízi környezet meghódításában. 200 olyan tengeri pikót telepítettek édesvizű kísérleti medencékbe, amelyek a - tengeri környezetben ritka - "páncél-visszafejlődési" mutációt hordozták.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a tengeri tüskés pikók utódaiban jelentősen megnőtt a mutáns allélt hordozók aránya. Ez bizonyítja, hogy a természetes szelekció édesvízben előnyben részesíti a csökkent méretű páncélt. Barrett és Rogers azt is megfigyelte, hogy a mutáns allélt hordozó utódok jelentősen nagyobb méretűek voltak, mint a társaik. "Amennyiben a halak nem fordítanak energiát a páncél csontjának megnövesztésére - ami jóval nehezebb lehet édesvízben, annak kisebb iontartalma miatt -, akkor több energiát szentelhetnek a biomassza növelésének" - magyarázza Barrett. "Ez pedig lehetővé teszi számukra a korábbi szaporodást, és növeli az áttelelés túlélési arányát."

A kanadai zoológus szerint a megfigyelés újabb bizonyítékot szolgáltat Darwin természetes szelekciós elméletére azzal, hogy bemutatja, a környezeti feltételek közvetlen hatást gyakorolhatnak a faj túlélését befolyásoló fizikai jellemzőket szabályozó génekre.