Egyelőre védtelenek vagyunk a becsapódásokkal szemben

Az elmúlt héten bolygónkkal összeütközött és a légkörben felrobbant a 2008 TC3 jelű, közel 3 méteres kisbolygó. Ilyen események havonta megtörténnek, és ritkán szerzünk róluk tudomást. Vannak azonban sokkal rosszabb forgatókönyvek is: napjainkban közel 5500 földközeli objektumot ismerünk, amelyek között a legveszélyesebbek az egy kilométernél nagyobb átmérőjű testek. Ezek akár kontinensnyi területet is elpusztíthatnának, és az ellenük való védekezési módszerek még csak papíron léteznek.

A Földünkhöz közeli égitestek becsapódásainak veszélyei az elmúlt héten ismét a nagyközönség figyelmének középpontjába kerültek. A 2003 TC3 jelű apró, közel 3 méteres égitestet október 6-án fedezték fel, majd ezután alig 24 órával össze is ütközött bolygónkkal. Szudán felett lépett be a légkörbe, és 20-40 kilométer közötti magasságban robbant fel. A közel 1 kilotonna erejű detonációhoz kapcsolódó fényjelenséget legalább egy repülőgépről látták, a hanghullámot pedig egy akusztikus mérőberendezéssel detektálták. Hány ilyen vagy nagyobb égitest lehet a Föld közvetlen környezetében?

Földközeli és potenciálisan veszélyes objektumok

Földközeli objektumnak (Near Earth Object, NEO) olyan égitestet neveznek, amely pályájának napközelpontja 1,3 csillagászati egységnél kisebb, tehát megközelíti bolygónk útvonalát az űrben. Egy csillagászati egység (CSE) az átlagos Föld-Nap-távolsággal, azaz 150 millió kilométerrel egyenlő.

Többségük kisbolygó lehet, amely a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóövből származik. Ugyanakkor sok üstökösmag is van közöttük, amelyek jelentős része mára inaktív, mivel vastag és száraz felszíni portakaró borítja - ezek messziről egy átlagos kisbolygóra emlékeztetnek.

Napjainkban közel 5500 földközeli objektumot ismerünk, közöttük mintegy 70 üstökösmag és 5400 kisbolygónak tartott objektum van. A legveszélyesebb objektumok azok, amelyek átmérője 1 kilométernél nagyobb - ezekből körülbelül ezerről tudunk. Utóbbiak között is elkülönítik a potenciálisan veszélyes objektumokat (Potentially Hazardous Asteroid, PHA). Ezek nemcsak 1 kilométernél nagyobbak, hanem 0,05 CSE-nél közelebb kerülhetnek bolygónk pályájához - egy kis pályaváltozás eredményeként akár keresztezhetik is útvonalunkat egy szerencsétlen pillanatban.

Becslések szerint a kilométeres objektumoknak körülbelül felét ismerjük, a közel 100 métereseknek nagyobb része pedig még felfedezésre vár - utóbbiakból több tízezer is lehet. Az akár egy-egy várost eltörölni képes égitestek nagyobb hányadát tehát még nem fedeztük fel. Létezhetnek például olyan elnyúlt pályán mozgó üstökösmagok is, amelyek sok ezer, esetleg millió évente járnak a Nap közelében - akár éppen akkor és ott, ahol és amikor bolygónk tartózkodik.

Az ismert legveszélyesebb objektumok

A jelenleg ismert veszélyes égitestek némelyikének becsapódási esélye a közeljövőben nem elhanyagolható. Közülük az egyik leghíresebb a 99942 Apophis kisbolygó, amelynél egy 2004-es becslés alapján 2,7%-os valószínűség adódott arra, hogy 2029. április 13-án bolygónkkal találkozik.

Később, a pontosabb számítások révén többször is változott ez a valószínűség, és ma már a becsapódás esélye elhanyagolhatónak tűnik. A Földdel történő ütközés lehetősége a 2907 1950 AD kisbolygó esetében is felmerült, amely 2880-ban jöhet igen közel hozzánk.

A japán Hayabusa-szonda által meglátogatott, közel fél kilométeres Itokawa kisbolygó a földközeli égitestek egyik legtöbbet tanulmányozott példája (JAXA)

Jelenleg nem ismerünk olyan veszélyes égitestet, amely nagy valószínűséggel találkozik bolygónkkal a következő néhány száz évben. A megfigyelések hézagosságát azonban az is bizonyítja, hogy már több alkalommal haladt el a Földhöz igen közel egy-egy objektum.

Itt említhető a 2004 FH jelű, mintegy 30 méteres égitest, amely 43 ezer kilométerrel kerülte el bolygónkat 2004. március 18-án. Ennél is közelebb jött a 2004 FU162, amely mindössze 6500 kilométerre száguldott el mellettünk, és 2008 TC3 esetéhez hasonlóan csak órákkal a legnagyobb közelítés előtt azonosították. Összehasonlításként: a Föld átmérője körülbelül 12 ezer kilométer, a Hold átlagos földtávolsága pedig 380 ezer kilométer.