A tatuk túl mélyre ásnak - kiosztották a bolond Nobel-díjakat

A 2008-as Nobel-díjazottak kihirdetése előtti héten a Harvard Egyetemen idén is kiosztották a bolond Nobelként is ismert IgNobel-díjakat. Békedíjat kapott Svájc a növények méltóságának alkotmányba foglalásáért, a biológiai-díj azoknak a francia kutatóknak járt, akik rámutattak, hogy a kutyák bolhái magasabbra ugranak a macskákénál, a régészeti elismeréshez pedig a tatuk segítették az archeológusokat. A díjazottak között, három év után újra magyar kutató is szerepel.

Október 2-án, csütörtök este a 18. alkalommal ítélték oda az IgNobel-díjakat. A név szellemes angol szójáték, a Nobel és az angol ignoble - alantas, nem nemesi származású - szavakból született. A humorra koncentrálva osztogatják évről évre vidám ceremónia kíséretében a Harvard Egyetemen, míg azok, akik kapják, gyakran egyáltalán nem viccből végzik "díjnyertes" kutatásukat.

Idén táplálkozástudományi díjat kapott egy olasz és egy angol kutató, akik elektronikusan módosították a burgonyacsipsz hangját, hogy a csipszet rágcsáló személy a falatokat ropogósabbnak és frissebbnek érezze, mint amilyenek azok a valóságban. A díj egyik nyertese, Charles Spence, az Oxfordi Egyetem kísérleti pszichológia professzora kutatócsoportjával az érzékszervek információinak integrációját tanulmányozza a legmodernebb technikák (fMRI, EEG, TMS) bevetésével. Eredményeik megváltoztatták az öt érzékszervről kialakult képet, hozzájárultak agyunk működésének megértéséhez. Az érzékelés jobb megismerése számtalan területen hozhat változást, így a háztartási eszközök és mobiltelefonok tervezésénél, ételeinkben, a munkahely és az otthon berendezésében. Spence egy sor multinacionális cég tanácsadója, tervezési, csomagolási, márkakialakítási kérdéseket véleményez az érzékelés szempontjából. Jelenleg az érzékekre leginkább ható élelmiszerek kutatása foglalkoztatja.

Béke díjjal ismerték el a nem-emberi biotechnológiával foglalkozó Svájci Szövetségi Etikai Bizottságot (ECNH) és Svájc polgárait, mert a növények méltóságát elismerő jogelvet fogadtak el. A szövetségi alkotmány szerint "figyelembe kell venni az élőlények méltóságát, amikor állatokkal, növényekkel vagy más szervezetekkel bánnak". Az ECNH ennek a felfogásnak a konkrét megvalósítását tekinti fő feladatának. Már elfogadták az állatvédelmi törvényt, amely szerint kellő indokoltság nélkül Svájcban nem okozhatnak az állatoknak szenvedést, fájdalmat, nem kelthetnek bennük félelmet. Egy újabb irányelvben már az állatok külsejének, megjelenésének indokolatlan megváltoztatása, megszégyenítése ellen is állást foglaltak. Legújabb tanulmányukban a növények méltóságának alkotmányos meghatározásával foglalkoztak.

Régészeti díjat kapott az a két brazil kutató, akik felmérték, hogyan változtatja meg a történelemkutatás menetét, vagy legalább is egy régészeti lelőhely tartalmát az, ha övesállatok felbolygatják a maradványokat. Az övesállatok (tatufélék) Közép- és Dél-Amerikában és Texasban élő emlősök. Rövid lábuk nagy ásókarmaival gyorsan ásnak. A kutatók megfigyelései szerint a feltárások helyszínén a tatufélék munkálkodása nyomán akár méterekkel is arrébb kerülhetnek a régészeti leletek. A kutatópáros egyik tagja, Astolfo Gomes de Mello Araujo a díjazás kapcsán örömét fejezte ki, mondván: valódi Nobel-díjat nem kaphatnak az archeológusok, ezért egy IgNobel is remek eredmény. A kutatók eredményei csak portugál nyelvű publikációkban férhetők hozzá az interneten, ezért részletes ismertetésüktől egyelőre el kell tekintenünk.

A biológia díjat azok a francia kutatók kapták, akik felfedezték, hogy a kutyákon élő bolhák magasabbra tudnak ugrani, mint macskákon élő fajtársaik.

Az orvosi díj nyertese Dan Ariely, az amerikai Duke Egyetem professzora, aki bebizonyította, hogy a drágán kapható hamis gyógyszer hatékonyabb az olcsó hamis gyógyszernél. Az ember irracionális viselkedése azóta foglalkoztatja, mióta egy robbanás okozta sérülés kezelése miatt hosszabb időt töltött kórházban. Tervezett például egy "fájdalom és öröm" ruhát, amelyben azt vizsgálta, hogyan kombináljuk testünk egyik részében a fájdalmat (például rendkívüli hideg vagy meleg) egy másik testrészben az élvezettel, örömmel. Arra a következtetésre jutott, hogy életünkben nagyon gyakran hozunk rossz döntéseket, és ennek elkerülési lehetőségeit, az irracionalitás előrejelzését kezdte kutatni.

Dan Meyer, a 2007-es orvosi IgNobel-díjazott prezentál

A kognitív tudomány díját négy japán kutató társaságában Tóth Ágota, a Szegedi Egyetem fizikai kémia tanszékének docense nyerte. Tóth Ágota a szegedi egyetemen végzett, a West Virginia Egyetemen doktorált. Kutatási területe a reakció-diffúziós rendszerekben kialakuló mintázatok kísérleti és elméleti tanulmányozása. A most díjazott tanulmányt a Nature közölte 2000 szeptemberében Intelligencia: labirintusmegoldás amőbaszerű élőlénnyel címmel, amelyben egy matematikai problémát (a legrövidebb út keresése) egy biológiai modellel vizsgáltak a kutatók. "Szerintem ebben semmi humoros nincs, ez egy fizikai-kémiai jelenség kísérleti vizsgálata, így meglepődtem a díjon" - mondta az [origo]-nak Tóth Ágota. "Nem is igazán tudok vele mit kezdeni, és nem hiszem, hogy ez a kutatók megítélését bármilyen irányban befolyásolná".

A közgazdasági díj nyertesei az Új-Mexikói Egyetemen dolgoznak. Felfedezték, hogy a professzionális bártáncosnők (go-go girlök) borravalója függ attól, éppen hol tartanak menstruációs ciklusukban. A kitüntettek egyikét, Geoffrey Millert az evolúciós szociálpszichológia foglalkoztatja; azt tanulmányozza, hogyan alkalmazkodik az ember mentálisan az ítéletalkotáshoz, döntéshozatalhoz, stratégiai viselkedéshez és a társadalmi és szexuális kommunikációhoz. Felismeréseit termékek tervezésénél, esztétikus kialakításánál, marketingjénél, hirdetésekben hasznosítják.

A fizikai díjat is amerikai kutatók nyerték. Matematikailag bebizonyították, hogy egy halom rugó vagy haj, vagy bármi más elkerülhetetlenül összecsomósodik. Tanulmányukat tavaly közölte a Proc. Nat. Academy of Sciences. Munkájukat kísérletekkel kezdték, rugókat zártak dobozba és azt tapasztalták, hogy másodperceken belül kialakultak a csomók. 3415 kísérletet végeztek, 120 különböző elsődleges csomósodást figyeltek meg, a kereszteződések minimális száma 11 volt. Ezután láttak hozzá a matematikai elemzéshez. Megfigyeléseik szerint egy kritikus hosszúság fölött gyorsan nőtt a csomósodás valószínűsége, de sohasem érte el a száz százalékot. Egy csomó kialakulásának relatív valószínűsége exponenciálisan növekszik a minimális keresztezési számmal és a csomó bonyolultságát megadó Möbius-energiával. Modellszámításaik jól adják vissza a kísérleti tényeket.

Forrás: AFP

A kémiai díjat két egymásnak teljesen ellentmondó eredményért ítélték oda. Amerikai kutatók egyrészt kimutatták, hogy a Cola-Cola hatékony spermaölő szer. 1985-ben a rangos New England Journal of Medicine közölte tanulmányukat. Két évvel később tajvani kutatók a Human Toxicology hasábjain arról számoltak be, hogy sem a Cola-Colának, sem a Pepsi-Colának nincs spermaölő hatása. A hatást létét kimutató egyik kutató (Deborah J. Anderson, Rice University) fő kutatási területe a férfi és női terméketlenség mögötti immunológiai mechanizmusok kutatása. Újabban a szexuálisan továbbított fertőzések elleni védekezés kidolgozása foglalkoztatja.

Az irodalmi díjat David Simsnek, a londoni Cass Business School professzorának ítélték oda Te korcs: a szervezeteken belüli felháborodás tapasztalatának narratív feltárása című írásáért. Korábban a szervezeteken belüli problémamegoldás, komplex szituációk menedzselése és hasonló kérdések foglalkoztatták. Az utóbbi időben Sims a menedzsment, mint történetmondás (story telling) kérdését kutatja, azt, hogyan válnak a menedzserek történetmondóvá, és hogyan hat ez az általuk vezetett szervezetre.