DNS-vizsgálat igazolta: ismét szűznemzés történt cápánál

A világon másodszor igazolták DNS-vizsgálattal, hogy egy nőstény cápának hím állat közreműködése nélkül, szűznemzéssel fogant utódja - a nőstény mellett 8 éve nem élt hím állat, és a genetikai vizsgálat sem mutatta ki hím cápa örökítőanyagát a kiscápában.

A Virginiai Akvárium és Tengeri Kutatóközpontban zajló különös események sora 16 hónappal ezelőtt kezdődött, amikor elvégezték az éves rendszeres orvosi vizsgálatot a központ Tidbit nevű, 1,5 méteres feketefarkú cápáján (Carcharhinus limbatus). A vizsgálat igencsak meglepte az orvosokat, mert kiderült, hogy nőstény állat vemhes, közel van az elléshez - egy 25 centiméteres embriót mutattak ki a műszerek. A cápa és utóda a vizsgálat komplikációi miatt sajnos elpusztult.

A vemhesség ténye azért volt meglepő, mert Tidbit mellett 8 éve nem élt hím cápa az akváriumban. A kiscápán elvégzett "apasági" genetikai vizsgálat igazolta a szűznemzést: az utód nem hordozta hím cápa örökítőanyagát - számoltak be róla a szakemberek a Journal of Fish Biology című szaklap legújabb, pénteken megjelent számában.

Szűznemzés

Az ivaros szaporodáshoz két alapvető dolog kell: egy petesejt és egy hímivarsejt (spermium). A megtermékenyítés során a két ivarsejt genetikai állománya egyesül, a gének egy része kicserélődik a kromoszómák között (ún. rekombináció), így az utódban (utódokban) a gének új eloszlása jön létre, ami az evolúciós folyamatok egyik legfontosabb mozgatórugója.

Szűznemzésről akkor beszélünk, amikor a szaporodás ivarsejtekkel (petesejtekkel) történik ugyan, de nem játszódik le megtermékenyítés és rekombináció (emiatt a szűznemzés ivartalan szaporodási formának tekinthető). A szűznemzés a növények mellett számos alacsonyabb szerveződési szintű állatfajnál (például rovaroknál, halaknál, békáknál) előfordul, időszakosan vagy ciklikusan.

Ez volt a második eset, amikor DNS-vizsgálat bizonyította, hogy "szűznemzéssel" fogant cápa. Az első eset szintén egy amerikai állatkertben történt évekkel ezelőtt - utódot hozott létre egy nőstény pörölycápa anélkül, hogy hímmel találkozott volna. Az esetet követően brit és amerikai kutatók végeztek genetikai vizsgálatokat, s ezek tavaly júniusban mutatták a szűznemzés tényét.

Egyre szélesebb körben elfogadott a kutatók között, hogy az összes cápafaj nőstényeinek általános képessége a szexuálisról aszexuális szaporodásra való átváltás. Vélhetően olyankor vetik ezt be, ha nincs sok esélyük hímekkel találkozni - például fogságban, de sajnos egyre gyakrabban természetes élőhelyeiken is, mivel itt a különféle emberi beavatkozásoknak köszönhetően egyre kisebb a cápák populációsűrűsége. E körülmény miatt a szűznemzés akár el is terjedhet a cápák körében, ami visszavetheti a cápafajok genetikai változatosságát, túlélőképességét és egészségét.

A cápák szűznemzéséről bővebben Anya csak egy van, apa egy sincs: szűznemzés cápáknál című cikkünkben olvashat.