A madarak nagy árat fizetnek tojásaik kékre színezéséért

Spanyol kutatók fölfedezték, hogy bizonyos madárfajok esetében a tojók egészségük rovására is igyekeznek tojásaiknak minél szebb, csillogóbb kék színt adni, a hímek ugyanis szívesebben vesznek részt a fiókák gondozásában, ha azok kék tojásból keltek ki.

A madártojások kék színe az esetek zömében a biliverdin nevű vegyülettől származik. Ez az anyag a hemoglobin hem egységének lebomlásakor jön létre, és szabadon kering a vérben. A biliverdin azonban nem csupán festékanyag, hanem antioxidáns vegyület is, amely fontos szerepet játszik a sejtkárosodások megelőzésében.

Korábbi kutatások bebizonyították, hogy a hímek szívesebben maradnak a tojó körül és vesznek részt a fiókák gondozásában, ha a nőstények élénkkék tojásokat raknak. Mivel a kék szín antioxidánsból származik, egyes kutatók feltételezték, hogy a színezet élénksége jelzi a hímeknek a tojók egészségi állapotát. Mások úgy vélekedtek, hogy ez veszélyes taktika lenne a tojó részéről, hiszen arra "pazarolná" az egészsége fenntartásához nélkülözhetetlen anyagot, hogy meggyőzze partnerét, érdemes gondoskodni az utódairól.

Judith Morales a Vigói Egyetemről és munkatársai elhatározták, hogy kísérletekkel döntik el a vitát. 100 fészekdobozt helyeztek ki a Spanyolország középső részén fekvő Lozoya város közelében, ahol a kék tojást rakó kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) is gyakori fészkelő. A légykapók végül 48 fészekdobozt foglaltak el, a kutatócsoport ezeket figyelte rendszeresen a fészekrakás kezdetétől.

Mihelyt a fészkek elkészültek, a kutatók a fészkek egy részét véglegesen eltávolították a fészekdobozokból, a többit csak rövid időre kivették, majd újra visszatették a dobozba. Ez utóbbi azt a célt szolgálta, hogy mindegyik madár átéljen bizonyos mértékű emberi beavatkozást.

Azok a tojók, amelyeknek nem adták vissza a fészküket, két napon belül új fészket kezdtek építeni. Amikor a tojók befejezték a fészeképítést, elkezdték a tojásrakást. A kutatók minden tojás színét lemérték hordozható spektrofotométerrel, a tojásrakás után egy héttel pedig vérmintát vettek a madarakból.

Két stresszhatás már sok

Moralesék tapasztalatai szerint önmagában sem az intenzív kék tojások rakása, sem a fészek újraépítése nem csökkenti jelentős mértékben az antioxidáns plazmakoncentrációját. Nem mondható el ugyanez azonban a fészküket újraépítő és élénkkék tojásokat rakó tojókról. A kutatók úgy vélik, hogy a madarak a saját antioxidáns alapú védekezésük csökkentése révén valamiképpen átcsoportosítják a tojások színezésére használt biliverdint. A hatás azokban a madarakban válik mérhetővé, amelyeket már amúgy is jelentős stresszhatás ért, mivel újra kellett építeni a fészküket. Feltehetően ez önmagában is csökkentette némiképp az antioxidánsszintet.

"Tudomásunk szerint ez az első bizonyíték arra, hogy a kék tojások nincsenek ingyen - a tojóknak nagy árat kell fizetniük a létrehozásukért" - jelentette ki Morales. A kutató véleménye szerint annál a többi madárfajnál is hasonló lehet a helyzet, ahol mindkét szülő részt vesz az utódgondozásban és kék színűek a tojások. Ezt a kijelentését azonban csak további vizsgálatok erősíthetik meg.

Morales és munkatársai a Behavioural Ecology and Sociobiology folyóiratban számoltak be eredményeikről.