Mint arról korábban beszámoltunk, India első Hold-szondája, a Chandrayan-1 nemrég indult égi kísérőnk vizsgálatára. Az űreszköz november 8-án állt a Hold körüli pályára. Jelenleg 10 órás poláris pályán, a felszíntől mintegy 200 kilométerre kering. Fedélzetén egy kisebb, közel 30 kilogrammos berendezés is utazott: a Hold felszínébe csapódó szonda (Moon, Impact, Probe, MIP).
A becsapódó egység közel 25 percnyi szabadesés után érte el a Hold felszínét, magyar idő szerint csütörtök délután 16 óra körül. Közben néhány felvételt is készített - utóbbiak elemzésére a következő napokban kerül sor. Az ütközés pillanatában képződő törmelékfelhőt ideális esetben a keringő egység is megfigyelhette, erről ugyancsak később lesznek adatok.
A becsapódó szonda egy 35 kilogrammos, 38x38x47 centiméteres apró berendezés volt, fedélzetén radaros magasságmérővel, a töltött részecskék jellemzőit vizsgáló tömegspektrométerrel és fotókat készítő kamerával. A tudományos mérések mellett azt is demonstrálja, egy előre meghatározott hely közelében el tudják találni a Hold felszínét.
A sikeres művelet ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy a távol-keleti térség egyre komolyabb részese az űrtevékenységnek. Japán, Kína és India között kisebb verseny alakult ki a Hold elérése és meghódítása terén. Az itt elért eredményekkel gazdasági potenciáljukat is látványosan demonstrálhatják a világ előtt. Kína idővel embert küld a Holdra.
A becsapódó szonda szerkezete (ISRO)