Indul a Mindenki iskolája - Tudománynépszerűsítő dokumentumfilmek az m2-n

A Magyar Televízió 2-es csatornáján induló tudományt népszerűsítő új TV-műsor, a Mindenki iskolája sorozat célja, hogy az idősebb generáció eredményeinek elismerése mellett lehetőséget biztosítson a tehetséges fiatalok merész, újító elképzeléseinek is.

A televíziózással egyidejű a tudomány kommunikációja. Öveges professzoron, a Deltán nemzedékek nőttek fel, a Mindentudás Egyeteme is tömegeket vonzott egy televíziós csatornákkal már sokkal tagoltabb világban. Elérkezettnek tűnik az idő, hogy a tudomány-népszerűsítés, tudomány-közvetítés, ismeretterjesztés, az oktatás, a tudományról szóló híradás korszerűbb, a 21. század mozgóképi megfogalmazási lehetőségeit maximálisan kihasználó lehetőséget kapjon.

A Mindenki iskolája sorozat első adása: Dinnyés András őssejt-biológiai kutató klónozásai

Dinnyés Andrást kiskamasz kora óta vonzotta a biológia. Még nem lépett be a második X-be, amikor embriológiai, klónozási és őssejt-biológiai kutatásokkal kezdett foglalkozni. Bár tudományos körökben nevét már régóta ismerik, hiszen számos külföldi kutatócsoport tagjaként, vezetőjeként ért el sikereket, itthon a közvélemény akkor hallott róla először, amikor "megalkotta" az első magyar klónozott állatot, Klonillát, a fekete egeret. Mire jó a klónozás? Hol tart ma az őssejtkutatás? Hogyan forradalmasíthatja a nem is olyan távoli jövő orvostudományát a biotechnológia? Dinnyés András professzor ezekről a kérdésekről is beszél.

Az adás időpontja: 2008. november 20., 15:00, M2

A Klonilla névre keresztelt állat a klónozásnál általánosan használt ún. nukleáris transzfer technológiával készült. Ennek során egy petesejtet megfosztanak a saját sejtmagjától, ezáltal a sejtből eltávolítják a genetikai állományt (kivéve a mitokondrium nevű sejtalkotók génjeit). Ezután a kiüresített petesejtet egy általában másik élőlényből származó testi sejttel - például egy bőrsejttel, hámsejttel -, vagy csak annak sejtmagjával egyesítik. Az egészben ez a trükk, ugyanis a testi sejt magjában már eleve egy teljes genetikai állomány van, amelynek fele anyai, fele apai eredetű. Az egyesülés során így olyan állapotok jönnek létre, mintha a petesejt saját genetikai állományához csatlakozott volna egy hímivarsejt genetikai állománya. A kiüresített petesejt ezt valamilyen módon érzékeli, és - ma még nem teljesen tisztázott módon - "lenullázza" a testi sejt genetikai óráját. Ez azt jelenti, hogy a sejt génjei "elfelejtik" korábbi feladatukat, és elölről indulhat egy teljes organizmus, egy új embrió fejlődése. Klonilla egyébként egy úgynevezett kumuluszsejtből készült, amely a fejlődő petesejtek környékén található, és azok táplálásában vesz részt.

Klonilla (fekete egér) az első Magyarországon testi sejtből klónozott egér (Forrás: Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő)

Az állatok genetikai módosításának egyik legfontosabb célja olyan kísérleti példányok létrehozása, amelyeken egyes emberi betegségek vizsgálhatók. Az egerekben például számos emberi betegséget lehet modellezni, megvizsgálni ezek lefolyását, illetve kipróbálni különféle kezelési eljárásokat, új gyógyszereket. A klónozás egyik legfontosabb célja ezeknek a genetikailag módosított állatok folyamatos létrehozása. Az ilyen különleges állatokat ugyanis hosszú és nehéz kísérletezés során hozzák létre, és sokkal célszerűbb klónozással szaporítani őket, mint elölről kezdeni a kísérletezést.

A Mindenki iskolája TV műsor a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával jött létre.

(X)