A Mars északi sarkvidéki területeit vizsgáló Phoenix-űszonda november 2. óta nem küldött életjelet a Föld felé - jelentették be a NASA hétfőn megtartott, magyar idő szerint este 10 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján. Az egyre alacsonyabbról és egyre rövidebb ideig sütő marsi napfény már nem volt elég a működéshez. A lehűlő levegőben egyre több energiát kellett fordítania érzékeny egységeinek fűtésére.
A közelgő tél mellett a sűrűsödő felhők, az őszi hideg ködök, valamint a poros, átlátszatlan légkör is nehezítette a Phoenix működését, amely az eredetileg tervezett három hónap helyett öt hónapon keresztül üzemelt sikeresen. A csökkenő hőmérséklet miatt csak az elmúlt hetekben adódott néhány probléma egy-egy berendezéssel. Bár elméletileg nem kizárt, hogy a következő napokban a Phoenix ismét életjelet küld, szakértők szerint erre igen kicsi az esély.
A szonda 2008. május 25-án landolt a vörös bolygó északi sarkvidékén. Első alkalommal ásott be több centiméter mélyre a felszíni törmeléktakaróba, és a korábbiaknál részletesebb kémiai vizsgálatokat végzett a kiemelt mintákon. Működése során számos technikai jellegű nehézség adódott, elsősorban az önálló munkavégzés korlátai miatt, továbbá olyan szerencsétlen helyzetek folytán, amelyekkel a szakemberek nem számoltak a tervezéskor.
Ennek ellenére a Phoenix küldetése egyértelműen sikeres. Első alkalommal bizonyította közvetlen felszíni elemzéssel, hogy vízjég található a marsi sarkvidéken. A felszín alatti vízjég létezését is igazolta, és a felhőkből a felszín felé hulló hópelyheket, valamint éjszaka kiváló dér jellegű fagyborítást is megfigyelt.
A robotkarral kiemelt egyik anyagminta részlete (NASA, JPL)
A szonda megfigyeléseiből kiderült, hogy a sarkvidéki területek viszonylag fiatalok, maximum néhány millió éves felszínformák jellemzőek. A tájat a várakozásoknak megfelelően sokszögletű, poligonális alakzatok borítják, amelyek az éghajlati kilengésekkel kapcsolatos változásoktól keletkezhettek.
A Phoenix közel 25 ezer fotót sugárzott a Földre, köztük az első mikroszkópos felvételeket a Mars felszínéről. Vonuló felhőket és táncoló porördögöket örökített meg. Részletes kémiai elemzéseivel az egykori vizes állapotok nyomára akadt, a felszín alatti karbonátok, agyagásványok és perklorát só kimutatásával.
A mellékelt animáció fotóinak készítése alatt (2008. október 12-én, a küldetés 136. marsi napján) az érzékelők alapján erős szél és sok por volt a szonda közelében. Feltehetőleg nyugatról, közel 7 méter/másodperc sebességgel egy porördög érkezett, és annak maximálisan 11 méter/másodperces szele táncoltatta meg a szélmérő bójáját.
Bár sok mérés kiértékelése várat még magára, a Phoenix eredményei alapján máris elmondható, hogy a sarkvidéki környezet geológiai időskálán változékony, és alkalmanként folyékony víz is megjelent kis mélységben a térségben. Mindent összevetve a Phoenix megfigyelései arra utalnak, hogy a sarkvidéki területeken egykor élőlények is fennmaradhattak - igaz, közvetlenül erre utaló jeleket nem találtak.