Az amerikai SETI League idén Almár Iván űrkutató-csillagásznak ítélte oda a Giordano Bruno-emlékdíjat. Ez minden évben annak jár, aki a legtöbbet teszi az idegen civilizációk tudományos kutatásáért, így az adott szakterületen belül a lehető legnagyobb elismerést jelenti.
Ajánlat: Nézze meg a kutatóval készült rövidfilmünket!
Almár Iván Élet az Univerzumban: szabály vagy kivétel? címmel 2002 őszén tartott előadást a Mindentudás Egyetemén, és akkor ezt mondta SETI-kutatásairól: "A hetvenes évek második felében kezdett foglalkoztatni a SETI problémája. Hallgattam Sklovszkij, Sagan, Marx György és mások vitáit a követendő megfigyelési stratégiáról, egyre többet olvastam arról, hogy vannak-e, lehetnek-e társaink az Univerzumban. ... Idővel meggyőződtem arról, hogy kevés ennél fontosabb és aktuálisabb tudományos probléma létezik, amely egyben egész világlátásunkat is erősen befolyásolja."
Génmódosítás magyar módra
Ajánlat: Génmódosítás magyar módra - olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb
Az év második felében briliáns megoldást könyvelhettünk el a magyar kutatók javára az élettudományok területén. Egy hazai szakemberek által kidolgozott technológiával jóval hatékonyabban lehet a gyógyászatban használt ellenanyagokat előállítani az eddig használt módszerekhez képest, méghozzá 40%-kal olcsóbban és kevesebb állat felhasználásával. A "szuperimmunizálásnak" is nevezett, már szabadalmaztatott új módszerrel a hagyományos módszerekhez képest lényegesen nagyobb mennyiségben és jóval rövidebb idő alatt állítottak elő diagnosztikai és terápiás célra fordítható ellenanyag-molekulákat genetikailag módosított egerek vérében. Ezt úgy érték el, hogy mesterségesen megnövelték az ellenanyagok életidejét az állatokban.
Mindenki egy jellemző körön belül mozog
Ajánlat: Az ember nem céltalanul kóborló lény
A távközlési eszközök által nyújtott információk rendszerezésével az emberi dinamika és mobilitás korábban elképzelhetetlen szintű feltérképezésére nyílik lehetőség - ez a leglényegesebb üzenete annak a Nature-ben júliusban megjelent cikknek, amelyben Barabási Albert-László és kollégái ismertették legfrissebb kutatási eredményeiket.
A megfigyelésben részt vevő önkéntesek mobiltelefonjának jeleit elemezve a kutatók számára a legnagyobb meglepetés az egyének közötti szisztematikus különbségek felfedezése volt. A mérések azt mutatták, hogy minden emberhez hozzá lehet rendelni egy tipikus távolságot, illetve kört, amelyen belül mozog. Ez a távolság egyénről egyénre jelentősen különbözött: egyesek két-három kilométeres körön belül mozognak, míg mások több száz kilométeres távolságot tesznek meg rendszeresen. A meglepő az volt, hogy bár egyesek gyalog, mások autóval, megint mások repülővel járnak, az egyes emberek mozgása mégis mindig egy bizonyos körön belül történik, és nagyon pontos törvényszerűséget követ. Bár látszólag mindenki azt teszi, amit fontosnak talál, mégis részei vagyunk egy nagyobb törvénynek, még akkor is, ha nem vagyunk ennek tudatában.
Új, magyar eredmények a szexuális bevésődésről
Ajánlat: Tényleg az anyánkat vesszük feleségül
Magyar kutatók egy rangos brit tudományos folyóiratban újabb bizonyítékot adtak arra, hogy a nők lehetőleg az apjukra, a férfiak az anyjukra hasonlító arcfelépítésű partnert választanak társnak hosszú távra. Az eredmények alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a párválasztást - számos egyéb tényező mellett - egy gyermekkorban lezajló tanulási folyamat, a szexuális bevésődés irányítja.