Bár eredetileg tudományos és technikai kutatási céllal hozták létre a hidegháborús versengés időszakában, tevékenysége napjainkra a társadalmi és gazdasági élet szinte minden területén megjelenik. Költségvetése évi 10 milliárd dollár feletti, és több mint tízezer szakembert foglalkoztat közvetlenül. Lényegesen többen dolgoznak azonban a NASA-nak különböző megbízásos együttműködés keretében mind az USA-ban, mind az ország határain kívül.
A NASA első 50 éve
A NASA az űrtevékenységgel kapcsolatos tervezés, fejlesztés és kivitelezés teljes vertikumában dolgozik, noha - főleg az új űreszközök elkészítésében - gyakran külső cégekkel működik együtt. Több tucat hordozórakétát fejlesztett ki, és létrehozta az első többször felhasználható szállítórendszert, az űrrepülőgépeket. Űrszondáival a Naprendszer összes nagybolygóját legalább egyszer megközelítette, és elképzelhető, hogy szintén NASA-szondák lesznek azok, amelyek elsőként hagyják el végleg a Naprendszert. Mindezek mellett a repülés területén is számos fejlesztést hajtott végre, köztük több új meghajtási módszert, illetve a repüléssel kapcsolatos egyéb technológiát dolgozott ki.
Ha kizárólag a világűrbe feljuttatott űreszközökkel végrehajtott feladatokat tekintjük, azokat egy általános megközelítés alapján az alábbi három nagyobb csoportba sorolhatjuk:
A NASA az elmúlt 50 évben több száz űreszközt bocsátott fel, amelyek jó része éveken keresztül sikeresen üzemelt. Az eddig végrehajtott legfontosabb programok a teljesség igénye nélkül:
Az űrtevékenység egyik legfontosabb, de talán a legnehezebben megfogható része a fejlesztések visszaforgatása a gazdasági és társadalmi életbe. Az űrtechnológia eredményei lassan, folyamatosan szivárognak át a hétköznapi életbe, illetve a különböző ipari, informatikai alkalmazásokba.
Űrkutatás a mindennapokban
Az NASA az 1960-as években, a hidegháborús fejlesztések és a Hold elérésére folytatott versenyfutása alatt kezdte kiemelten kezelni az elért technikai fejlesztéseket és felfedezéseket. Először az 1970-es években terjesztette az amerikai kongresszus elé néhány ilyen fejlesztésével kapcsolatos összefoglalóját, amely később rendszeres, éves kiadvánnyá vált. Utóbbi nemcsak a nagyközönségnek mutatja be, milyen gazdasági haszonnal járnak az űrtechnológiai fejlesztések és kísérletek, de az érdekelt cégek is fontos információkat merítenek belőle.
Az 1958-ban alapított NASA célja a repüléssel, valamint a Földünk körüli térséggel és általában a világűrrel kapcsolatos fejlesztések és tudományos kutatások irányítása. Az elmúlt évtizedekben erősen kiszélesedett a tevékenységi köre, több csúcstechnológia tesztelése és fejlesztése gyakorlatilag a NASA kezében összpontosul. A NASA mozaikszó, amely a National Aeronautics and Space Administration, azaz Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Igazgatóság rövidítése. |
Ezeket a témaköröket angol nyelvterületen gyakran a spinoff kifejezéssel jelzik. Jelentése: olyan "melléktermék", amelynek kialakítása nem a fő cél volt - noha jelentősége gyakran messze túlmutat azon. Különösen sok fejlesztés és termék született három nagy programmal: az Apollo-holdutazásokkal, a Nemzetközi Űrállomással és az űrrepülőgépekkel kapcsolatban. Ezekből válogatunk az alábbiakban:
Jack Schmitt az Apollo-17 küldetése során a Holdon (NASA)
A fenti kiragadott példákon túl az űrtevékenység a mindennapi élet egyre több területen jelenik meg. A távközlésben ma már gyakorlatilag elengedhetetlen a műholdak segítsége, a közlekedésben és sok egyéb területen a pozíció meghatározásában játszanak kulcsszerepet a különféle alkalmazások. Az időjárási előrejelzésekhez szintén elengedhetetlenek a műholdas adatok, amelyeket a közlekedés, szállítás, halászat, mezőgazdaság számos területén használnak.
Tervek a következő 50 évre
A legfontosabb aktuális feladat a Nemzetközi Űrállomás befejezése, amit 2010-ig terveznek megvalósítani. A NASA jelenlegi távlati tervei között most is az emberes marsutazás az egyik fő cél. Szintén a Mars felé mutat az űrszondás tervek jelentős része, amelyek keretében a következő nagy szonda az eddigi legnagyobb teljesítményű rover, a Mars Surface Laboratory lesz - ez 2010-ben érkezne meg a vörös bolygóhoz.
A mára túl körülményesen és drágán üzemelő űrrepülőgép-rendszer 2010 körül fejezi be munkáját - bár az elmúlt időszakban felmerült a dátum kitolása néhány évvel. Ezt követi az Ares hordozórakéta és az Orion űrhajó fejlesztése, amelyek 2015-től indulnának rendszeresen az űrbe. Ezek használatára épül a következő nagy lépés: az emberes holdbázis létrehozása kísérőnk déli sarkvidékén, 2020 környékén.
Mindezek után már rendelkezésre állna az a biztos technológiai tudás és tapasztalat, amit a vörös bolygót kutató szondák eredményeivel kiegészítve végrehajtható lenne az első emberes marsutazás, ideális esetben 2037-ben.
Kisfilm a NASA 50 évéről (NASA)