Rossz állapotban van a szlovákiai Magas-Tátra

Folyamatosan romlik a szlovákiai Magas-Tátra faállományának állapota a 2004-es orkánkatasztrófa óta. A Tátrai Nemzeti Park vezetői szerint a park hatvanéves története során még soha nem volt olyan súlyos a helyzet, mint idén.

A Magas-Tátra déli lejtőin 2004. november 19-én végigsöprő orkánszerű szélben a Tátrai Nemzeti Park (Tatranský Národný Park, TANAP) kezelésében lévő 50 ezer hektár egynegyede pusztult el. Azóta szárazság és többször rekordmeleg tizedelte tovább a fenyveseket, átalakult a talaj összetétele, és vészesen elszaporodtak a szúrajok. "A nemzeti park megalapítása óta nem volt ilyen nagy a baj" - mondja Peter Fleischer, az országos erdészeti igazgatóság munkatársa. "A szúinvázót lehetetlen feltartóztatni. A kártevők a legvédettebb területekre is behatoltak, ahová a munkatársaink nem tudnak eljutni" - tette hozzá Peter Liska, a TANAP igazgatója.

A megközelíthetetlen területeken valószínűleg teljesen tönkremegy az erdő. Tavaly kétezer hektárról tüntette el a fenyőket a szú - mondta Liska. Civil környezetvédők úgy vélik, hogy a nemzeti park vezetői felelősek a kialakult helyzetért. Álláspontjuk szerint a 2004-es természeti csapás után érintetlenül kellett volna hagyni az erdőt, hogy a maga erejéből újuljon meg, a park menedzsmentje viszont a kidőlt fák kitermelése mellett döntött. Amint annak idején hírt adtunk róla, a park vezetése valóban a károkban rejlő faipari lehetőségekről igyekezett tájékoztatni a közvéleményt, mondván, a gyökerestől kicsavart szálfákkal helyettesíteni lehet Szlovákia teljes 2005-ös éves fakitermelését. Ezért az egész országban leállították a fakitermelést. "Ha nem húztak volna ki minden csonkot, akkor nem lettek volna katasztrofális következményei a viharnak" - mondta Erik Balaz, a VLK környezetvédelmi mozgalom vezetője.

2004. november 19-én a Nemzeti Park kezelésében lévő 50 ezer hektár erdő 25 százaléka pusztult el

A tátrai növényzet pusztulása többszáz éves rossz gyakorlat eredménye: az őshonos fajok helyett a kivágott erdőt lucfenyő csemetékkel pótolták - ez a faj gyorsan növekszik és nagy hasznot hoz, de gyenge és viszonylag rövid gyökérzetet ereszt, emiatt az erdő kevésbé ellenálló a viharoknak, és kevésbé köti meg a talajt.

A legnagyobb pusztítás a hegyek lábához települt turisztikai szálláshelyek magasságában és azok alatt, a lankásabb területeken érte az erdőket

A szlovák kormány 2013-ig összesen 1,5 milliárd koronát (12 milliárd forint) fordít a szúinvázió elleni küzdelemre. A Magas-Tátra megmentésére kidolgozott tervről szóló közlemény szerint olyan fákat fognak telepíteni, amelyek jobban ellenállnak a kártevőknek és a talajban végbemenő változásoknak.