Szúban, fában orvosság - komplett biológiai fegyvertárra leltek egy fenyőszú testében

Két bogár-, két gomba- és egy baktériumfaj sajátos, gyümölcsöző együttélésére derült fény: egy amerikai szúféle testében termeszti lárvái későbbi táplálékát, sőt, azt a baktériumot is, amely antibiotikum bevetésével segít a tápláléknak odakint életben maradni, a szú testén ugyanis egy ellenséges élőlénypáros is utazik. A felfedezés fontos forrása lehet újabb antibiotikumok alkalmazásának az emberi gyógyászatban.

Egy az USA déli államai, Mexikó és Dél-Amerika északi erdeit pusztító rovart vizsgálva különös, az emberi gyógyászat számára nagy haszonnal kecsegtető jelenségre figyeltek föl a Wisconsin-Madison Egyetem biológusai. Amint a Dendroctonus frontalis nevű fenyőszú végigrágja magát a fakéreg alatti járatain, szervezetében két "barátot" és egy "ellenséget" is hordoz. A szú testében hordozott segítője egy gombafaj, amelyből az állat a járatokban telepeket "ültet" - ez a gomba lesz lárváinak táplálékforrása. A szú testén azonban egy állat is utazik: egy apró atka, amely szintén saját, a lárváinak táplálékul szolgáló gombát tenyészt. A Science-ben a közelmúltban publikált tanulmány szerint azonban a szút egy másik, testében élő szövetséges is segíti: egy az Actinomyces nemzetséghez tartozó baktérium.

Egy szújárat belseje mikroszkóp alatt: a Dendroctonus frontalis lárvája (a kép jobb felén), a táplálékául szolgáló gomba (piros körben) és a gombát "védő" baktérium (fekete keretben)

Mielőtt lerakná petéit, a nőstény szú előkészíti a peterakás helyszínét: a területet beoltja a szervezetében hordozott gombával és a baktériummal. A lárvái számára táplálékul szolgáló gomba igen lassan növekszik, szemben a már említett atkával szimbiózisban együtt élő gombával, ami önmagában az atka gombájának elterjedését jelentené a szúé rovására. Itt lép működésbe a szú második társa, a baktérium, az általa előállított antibiotikum ugyanis gátolja az atka-gomba terjedését, de a szúlárvák táplálékául szolgáló gombában nem tesz kárt, így azok szaporodhatnak el a peték számára kijelölt területen. Az öt faj e rendkívül összetett együttélésének feltérképezése épp ezen antibiotikum miatt hozhat jelentős gyógyászati eredményt. A mycangimycinnek elnevezett gombaölő antibiotikum ugyanis eddig ismeretlen volt az orvostudomány számára.

"A Földön hozzávetőlegesen 10 millió rovarfaj él. Ha többnél is ki tudjuk mutatni a rovar-gomba-antibiotikumtermelő baktérium fent leírt szimbiózisát, akkor hatalmas terület nyílhat meg előttünk új antibiotikumok forrásai felé" - magyarázza az eredmény jelentőségét Cameron Currie evolúcióbiológus, a kutatás vezetője.