Japán majmok szokásai vallanak őseink kőhasználatáról

Azok a kutatók, akik immár 30 éve tanulmányozzák a japán makákók több csoportjában, hogy miként bánnak az állatok a kövekkel, egyedülálló bepillantást nyertek a főemlősök kultúrájába. Miközben azt figyelték, hogyan sajátítják el és őrzik meg nemzedékről nemzedékre a kulturális hagyományokat a majmok, fogalmat alkothattak az emberek kulturális evolúciójáról is.

Michael A. Huffman, Charmalie A.D. Nahallage és Jean-Baptiste Leca, a kiotói Főemlőskutató Intézet primatológusai azt a szociális tanulást mérték fel, amelyet a japán makákók (Macaca fuscata) a kövekkel való bánásmód során tanúsítanak.

A megfigyelések szerint ezt a viselkedést az állatok tanulmányozásának kezdete, tehát 1979 óta az idősebbek adják át a fiatalabbaknak. A legutóbb megjelent tanulmányban a következő kövekkel kapcsolatos viselkedéseket írták le: kövek egymáshoz dörzsölése és ütögetése, kövek kemény felületen való széttörése, fölszedése, kövek testhez szorítása, hurcolása, tologatása, görgetése és eldobása.

A kutatók egyebek közt azt tapasztalták, hogy a kölyök anyjához való közelségének jelentős hatása van a kölyök "kőkezelő" képességeinek fejlődésére. A gyakori kőkezelő viselkedést mutató anyákkal kölykei több időt töltöttek életük első három hónapjában, és fiatalabb korban vettek részt a kőkezelő elfoglaltságokban, mint a többi kölyök. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az anyák gyakori "kövezése" fölkelti a kölykök érdeklődését, és ennek eredményeként a kölykök hamarabb sajátítják el a viselkedést, mint más anyák kölykei.

A főemlőskutatók arról is beszámolnak a Current Directions in Psychological Science szakfolyóiratban megjelent cikkükben, hogy a kőkezelő viselkedés minden egyes generációban változott, mivel az egyes makákók hozzátették saját "újításaikat" a kőkezeléshez, például a kődobálást.

A kődobálás egyedülálló viselkedése csak nemrégiben jelent meg a vizsgált majomcsoportban, s valószínűleg a megfélemlítő viselkedés megerősítésére szolgál, állítják a szerzők. Az ilyen átalakulások kutatása fényt deríthet a korai hominidák kőeszközhasználatának evolúciójára.