Amikor a neves angol természettudós 5 éves kutatóútjának legfontosabb állomásaként 1835-ben a Galapagos-szigetekre érkezett, az ott élő, ma már Darwin-pintyekként ismert madarak változatos csőrformáját tanulmányozva dolgozta ki híres evolúciós elméletét. Azóta, a részletes vizsgálatoknak köszönhetően, a Darwin-pintyek csőre az úgynevezett fenotipikus ("külsőleg látható") jelleg természetes szelekció hatására bekövetkező változásának tankönyvi példája lett. Ez kissé egyszerűsítve azt jelenti, hogy mivel a különböző szigetek különböző környezeti feltételeket jelentettek, a közös őstől eredő madarak ezekhez alkalmazkodva alaktani változásokon estek át, és hosszú idő alatt több fajra váltak szét.
Amikor Darwin a szigeteken járt, nem találkozott azokkal a rózsaszín leguánokkal, amelyek még a pintyeknél is korábbi példát szolgáltatnak az új fajok kialakulására. Bár először 1986-ban figyelték meg az Isabela-szigeten magasló Wolf-vulkán lejtőin, a római Tor Vergata Egyetem biológusai most először írták le új fajként a rózsaszín leguánokat - mondta el Gabriele Gentile, az expedíció vezetője. A szigeteken korábban ismereteink szerint két Conolophus-leguánfaj, a varacskosfejű leguán (Conolophus subcristatus) és a Santa Fé-szigeti varacskosfejű leguán (Conolophus pallidus) él. A rózsaszín leguánt eddig az előbbi színváltozatának tekintették, ám a hüllőn elvégzett genetikai vizsgálatok alapján világossá vált, hogy a rózsaszín valójában egy harmadik, különálló faj, amely ráadásul a másik kettőnél korábban, mintegy 5,7 millió évvel ezelőtt vált önálló fajjá - mondják a kutatók. Ez az információ azért meglepő, mert ismereteink szerint a Galapagos nyugati szigetei, köztük az Isabela, akkoriban még nem is léteztek. A szigetek legidősebbje is "csupán" körülbelül 5 millió éves, s maga az Isabela mintegy 350 ezer évvel ezelőtt jött létre.
Az ellentmondásra a kutatók a térségben végbemenő geológiai változásokban látják a választ: előfordulhat, hogy néhány ma már a tengervíz felszíne alatt rejtőző tűzhányó még a víz fölé magasodott, amikor az első leguánok ideérkeztek, és egymástól elszigetelten önálló evolúciós útra léptek - magyarázza Gabriele Gentile. Korábbi DNS-elemzésekből ismert, hogy a vízi és a szárazföldi leguánok fejlődési útja mintegy 10 millió évvel ezelőtt vált ketté.
Az egykor úttörő szerepet játszó, méteresre megnövő, 12 kilogrammos rózsaszín leguánok valaha bizonyára nagy számban éltek a szigeten, ám ma egyedül a Wolf-vulkán lankáin figyelhetők meg, s a becslések szerint mindössze alig száz példányuk maradt.