Hullócsillagok jönnek az újév első hétvégéjén

Január 3-ról 4-re, szombatról vasárnapra virradó éjszaka sok hullócsillagot láthatunk derült idő esetén. Jön a Quadrantida meteorraj maximuma: a legerősebb aktivitás idején óránként akár több tucat meteor is felvillan az égen. 

Bolygónk Nap körüli pályáján minden év elején keresztezi a Quadrantida meteorraj útvonalát. A raj porszemcséi belépnek a Föld légkörébe, és elizzanak, miközben látványos fénycsíkokat húznak az égre. Ezeket hívjuk meteornak vagy hullócsillagnak.

A Quadrantida meteorraj szülőégiteste a 2003 EH1 jelű kisbolygó (esetleg inaktívvá vált üstökösmag), vagy a C/1490 Y1 jelű üstökös lehet. A meteorrajt alkotó szemcsék teljes tömegét 10¹³ kg-ra becsülik, és viszonylag fiatal képződmény lehet, amelynek anyaga a közelmúltban alakult ki.

Mivel a meteorikus testek egymással párhuzamosan haladnak az űrben, a meteorok az égbolton látszólag egy pontból indulnak ki. Ezt nevezik radiánsnak, és az egyes meteorrajok arról a csillagképről kapják a nevüket, ahol radiánsuk a maximum idején mutatkozik. A Quadrantidák radiánsa a ma már nem létező Quadrans Muralis konstellációba esik, amely napjainkban már főleg a Bootes (Ökörhajcsár) csillagkép területét jelenti.

Bár a meteorok az égbolton bármerre feltűnhetnek, talán az lesz a legszerencsésebb, ha kelet felé nézünk. Ez az irány a radiánstól már messze van, ezért viszonylag hosszúnak látszanak majd erre a fénycsíkok, ugyanakkor a meteorok pályáját visszavezetve még azonosíthatjuk a látszólagos kisugárzási pont helyét az égen. A meteorok megfigyeléshez sötét, közvilágítástól távoli hely szükséges. A meteorzápor a nagyvárosokból sajnos nem látszik, onnan maximum egy-két hullócsillagot lehet csak "elkapni".

A Quadrantida meteorraj maximuma éles, néhány óra alatt hullik a legtöbb meteor, az ezt megelőző és követő éjszakán alig látni hullócsillagokat. A legnagyobb aktivitás a hajnali órákban várható. A fényes Hold este lenyugszik, ezért fénye az éjszaka második felében nem zavarja a látványt. A raj tagjai közepesen gyorsak, bolygónkhoz viszonyítva 45 kilométer/másodperces átlagsebességgel mozognak. A kékesefehér Quadrantidák közel tizede után marad vissza néhány tizedmásodpercig vagy tovább is megfigyelhető nyom az égen.

A sötét ég mellett türelem is kell a megfigyeléshez, valamint jó körpanoráma: az égboltnak minél nagyobb részét próbáljuk belátni egyszerre. Mivel hideg is van, alaposan fel kell öltözni; a legjobb téli ruhával együtt hálózsákba, esetleg dupla hálózsákba feküdni - ideális esetben egy nyugágyban. A megfigyeléshez szerencsére nem szükséges távcső, szabad szemmel láthatjuk a legtöbb meteort.

Ami a várható időjárást illeti: az ICI Interaktív Meteorológia adatai alapján semmiképpen nem lesz zárt a felhőtakaró, és adott helyen is változik a felhőzet. Némi türelemmel a legtöbb helyen kivárható derültebb időszak, sokfelé, főleg délen pedig egyáltalán nem zavar majd a felhőzet. Viszont igen hideg lesz az éjszaka, -10 Celsius-fok körüli hőmérséklettel, ráadásul némi széllel, tehát nagyon melegen kell öltözni.

Egy másik látványosság: a Merkúr az esti égen

Január elején egy további csillagászati érdekesség látható: a Merkúr 4-én éri el legnagyobb keleti kitérését, amikor 19 fokra mutatkozik majd csillagunktól. A legbelső bolygót általában nehéz megfigyelni, mivel nem távolodik el messzire a Naptól az égen, de január 4-e környékén, naplemente után érdemes megkeresni a nyugati égbolton.

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve

Az ENSZ és az UNESCO döntése értelmében 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve. Galileo Galilei 400 éve kezdte a távcsövet csillagászati célra használni, ami a világképünket gyökeresen átalakító felfedezésekhez vezetett. A nemzetközi év célja, hogy a csillagászat jelentőségére felhívja a nagyközönség figyelmét, és egyben ez az eddigi legnagyobb szabású összefogás az amatőr- és szakcsillagászok között.

A Csillagászt Nemzetközi Évének hivatalos videója (IAU)

Az eseménysorozathoz több mint száz ország csatlakozott, köztük sok a fejlődő állam is. Magyarországon az ELTE Csillagászati Tanszék, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet és a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) koordinálja a rendezvényeket. Az aktuális eseményekről a rendezvény hivatalos honlapján, valamint a csillagaszat2009 oldalon olvashat programajánlót.