Ritka műholdfelvétel: ipari hófoltok Magyarországon

A hétvégén beköszöntő derült időben egészen különleges hómintákat észlelt a műhold hazánkban: a Duna-menti ipari központok gőz- és porkibocsátása hó- és dérkicsapódást eredményezett.

Az úgynevezett ipari hó régóta ismert, és a jelenség nem is számít különösebben ritkának. Télen, frontmentes, jellemzően ködös-borongós időben, amikor az álló levegő relatív páratelítettsége amúgy is magas, minimális többletpára is csapadékot okoz, különösen, ha a pára mellett a felhő- és ködképződést segítő porszemcsék is a levegőbe kerülnek.

Az iparvidékeken mindkettő jelen van; a párát a gőz-, míg a porszemcséket a füstkibocsátás biztosítja. A gyárkéményektől aztán a szél irányába akár több tíz kilométerre is eljut a hó vagy a dérkicsapódás nyoma.

A felvétel kiterjedése 375x375 kilométer

Töltse le a felvételt feliratozás nélkül, nagyobb méretben!

Tavaly ilyenkor...

Ha a jelenség nem ritka, miért különleges egy ilyen felvétel? Ahhoz, hogy az ipari hófoltok a műholdképen is láthatók legyenek, sok feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Egyrészt a környező tájnak hómentesnek kell lennie, hiszen fehér háttéren az ipari hó nem különül el a "rendes" hómezőktől. Másrészt derült időre van szükség, hogy a műhold lássa is ezeket a foltokat. Derült időt pedig (az ipari havat eredményező borongós-ködös időjárás után) általában frontok hoznak; s hogy az ipari hófoltok elkülönülve megmaradjanak, a frontok nem hozhatnak sem újabb havat, sem olvadást. Ezek a feltételek egyszerre nagyon ritkán teljesülnek - az ELTE vevőállomásának négyéves MODIS-adatvétele alatt ez a második ilyen felvétel, és az első, amely hazánkban mutat ki ilyen hófoltokat.

A gyenge délkeleti légáramlat - amely a csapadékképződés idején, tehát az évforduló napjaiban uralkodott - három ipari központ, Dunaújváros, Százhalombatta és Dorog felől vitte a helyi csapadékot északnyugat felé, mintegy 10-15 kilométer hosszan és 3-4 kilométer szélességben. Ezek a helyi havas-deres területek ugyanúgy kiugranak a barna talajfelszínek hátterén, mint a Dunántúli-középhegység havas gerincei, vagy a Mecsek tetejét borító fehér lepel. Az is látható, hogy a Dunántúlon összefüggő hótakaró csak a legdélebbi részeken, a Dráva-menti Ormánságban volt a hétvége elején.

A felvétel kiterjedése 375x375 kilométer

A Dunántúl ettől északkeletre fekvő, tolnai részét köd takarta a felvétel készültekor. A havat a ködtől és felhőktől a rovat rendszeres olvasói számára már jól ismert hamis színezéses eljárással tudjuk elkülöníteni: a hó ezen a felvételen vörös vagy narancsszínű, míg a felhő és a köd fehérben látszik.

A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét január 3-án rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.