A Vénusz bolygó tömegét, méretét és helyzetét tekintve Földünk testvérének ("bolygónővérének") is nevezhető a Naprendszerben. Átmérője 95%-a, tömege 82%-a a Földének, belső szerkezete is hasonlít a mi bolygónkéra, és nem sokkal kering közelebb a Naphoz, mint a Föld (naptávolsága a Földének 70%-a).
Maga a pokol
Ugyanakkor számos eltérés is van a két égitest között: a Vénusz tengelyforgása lassú, és a többi bolygóéval ellentétes irányú (direkt irány helyett úgynevezett retrográd irány). Ennek következtében egy vénuszi nap 243 földi napnak felel meg, és tovább tart egy vénuszi évnél (224 földi napnál).
A Vénusz legfeltűnőbb eltérése a Földtől, hogy felszíne forró, közel 450 Celsius-fokos, és a földinél 100-szor nagyobb tömegű légkör borítja. Atmoszférája főleg szén-dioxidból áll, amely üvegházhatása révén emeli ilyen magasra a hőmérsékletet. A légkör átlátszatlan, a világűrből közvetlenül nem lehet megpillantani a bolygó felszínét, és onnan nézve a Nap sem látható az égen. 40-60 kilométer magasan átlátszatlan kénsavas felhők találhatók a mintegy 90 atmoszféra felszíni nyomású légkörben.
A Földről nézve a Vénusz 47 foknál jobban sosem távolodik el a Naptól. Emiatt vagy naplemente után nyugat felé, vagy napkelte előtt kelet felé látható - ezért nevezték el Esthajnalcsillagnak is. Fényessége maximálisan -4,5 magnitúdó, ezzel a Hold után az éjszakai égen a legfeltűnőbb égitest.
Keressük meg a Vénuszt!
A következő napok kedveznek a Vénusz megfigyelésére, mivel aktuálisan január 14-én jut az égen látszólag legtávolabb a Naptól.
Megfigyelésével a kivilágított városokból is érdemes próbálkozni, de mivel nem emelkedik magasra a látóhatár fölé, jó rálátás kell nyugati irányban: a körpanorámát házak vagy magas fák lehetőleg ne takarják el.
Este, naplemente után körülbelül egy órával nyugat felé, kinyújtott karunkon mérve közel két arasznyival mutatkozik a látóhatár felett - felkeresésével ekkor érdemes leginkább próbálkozni. Korábban sem lehetetlen megpillantani, ha kivételesen jó a légköri átlátszóság - amire a következő napokban sajnos nem sok esély van. Érdekes, hogy ha tudjuk, pontosan merre jár az égen, akár napközben is észrevehető.
Sokkal könnyebb azonban naplemente után felkeresni. Megtalálásához a napnyugta helye is támpontot ad: a lebukott Nap helyétől ferdén balra felfelé, a látóhatárhoz viszonyítva mintegy 45 fokos szögben haladjunk.
Erre mérjünk fel közel 47 fok szögtávolságot, ennek nagysága egy derékszög feleként megbecsülhető. A szürkület előrehaladtával, amint az égi háttér fényessége csökken, egyre könnyebb a dolgunk a bolygó azonosításával.
Távcsöves megfigyelés
A Vénusz távcsőben még szebb látványt nyújt: a január 12-ével kezdődő héten az első negyedes holdfázishoz hasonló alakot mutat. Égi útját érdemes követni a következő időszakban is, ugyanis egyre közelebb jut a Földhöz, majd megelőzi bolygónkat a pályáján. Ennek megfelelően egyre alacsonyabban jár majd az égen, és a távcsőben egyre nagyobb méretű, ugyanakkor egyre keskenyebb sarlóként figyelhető meg.
Naplemente után közel egy órával keressük fel a Vénuszt. A bolygó a nyugati iránytól kissé balra, kinyújtott karunkon közel másfél arasszal a horizont felett lesz. Nagy fényessége miatt eltéveszthetetlen (MCSE)
Galileo Galilei is végzett ilyen megfigyeléseket. Távcsövével ő fedezte fel, hogy a bolygó a Holdunkhoz hasonlóan fázisokat mutat. Ezek az észlelései igazolták, hogy a Vénusz a Nap, és nem a Föld körül kering, ami nagy csapás volt az akkoriban még általánosan elfogadott geocentrikus (földközéppontú) világképre. Mindennek mi is tanúi lehetünk, ha követjük a bolygó helyzetét az égen.
A Vénusz a Csillagászat Éve első látnivalója
2009-ben, a Csillagászat Nemzetközi Évében a Vénusz megfigyelése is kiemelt témakör. Galilei 400 évvel ezelőtt kezdte a távcsövet csillagászati célra használni, ami a világképünket gyökeresen átalakító felfedezésekhez vezetett. A 2009-es év célja, hogy a csillagászat szerepére és jelentőségére felhívja a nagyközönség figyelmét, és egyben ez az eddigi legnagyobb szabású összefogás az amatőr- és szakcsillagászok között.
Minden kedves olvasónak javasoljuk, hogy szabad szemmel keresse fel bolygónővérünket, esetleg napról napra esténként kövesse is a helyzetét. Érdemes felkeresni a helyi távcsöves bemutatóhelyeket is, például Budapesten a Polaris Csillagvizsgálóban vagy az Urániában, ahol a héten a Vénusz mellett késő este a Szaturnusz is megpillantható.
A Csillagászat Nemzetközi Évének hivatalos videója
A Csillagászat Nemzetközi Éve eseménysorozathoz több mint száz ország csatlakozott, köztük sok a fejlődő állam. Magyarországon az ELTE Csillagászati Tanszék, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet és a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) szervezi a rendezvényeket.