Axel Barlow a Bangor Egyetemen a viperafélék közé tartozó, igen erős mérgű Echis-viperákkal végzett vizsgálatok során jutatott arra az eredményre, hogy e hüllők tápláléka - így élőhelye is - alapvetően meghatározza mérgük összetételét. (Hasonló összefüggést mutattak ki korábban spanyol kutatók is vizsgálataik során.) Az eredmény szó szerint életbevágó, a viperáknak e csoportja okozza ugyanis a legtöbb halálos marást Afrikában. Barlow szerint a magas halálozási arány oka részben az, hogy a nyugat-afrikai kórházak Ázsiában készült kígyóméreg-antiszérumokat használnak, s az eltérő területeken élő különféle viperafajok méreganyagának egészen más összetételű, ami megnehezíti a sérültek kezelését - írja a BBC.
Kígyóméreg-antiszérum előállítása A kígyóméreg elleni szereket hasonlóan állítják elő, mint az oltóanyagokat. Az adott kígyófajból lefejt mérget kis mennyiségben állatokba - például juhokba vagy lovakba - injektálják. A méreg hatására az állatokban keletkező antitesteket összegyűjtik, és olyan szérumot készítenek belőle, amelyet be lehet adni azoknak az embereknek, akiket a kérdéses kígyó mart meg. A szérumban lévő antitestek hozzákötődnek a méreg toxikus alkotórészeihez, inaktiválják azokat, s ezzel megakadályozzák a további károkozást az emberi szervezetben. Mivel a kígyómérgek között hatalmas különbségek vannak, a sikertelen kezeléseket gyakran annak tulajdonították, hogy nem a megfelelő fajra kifejlesztett antiszérumot adták be. Az új kutatási eredmények fényében azonban egyre világosabb, hogy sokszor még az azonos fajú, de eltérő helyen élő kígyópopulációkra is "finomhangolni" kell az ellenmérgeket. |