A 23 millió évvel ezelőtt élt emlős evolúciós vonala az évmilliók során kihalt, így nem közvetlen elődje a ma élő fókaalakúaknak (Pinnipedia) - fókáknak, oroszlánfókáknak és rozmároknak - de megmutatja, hogy milyen volt korai ősük testfelépítése - mutatott rá Natalia Rybczynski, a Kanadai Természettudományi Múzeum munkatársa.
A fosszília a kanadai sarkvidéken, a Devon-szigeten került a felszínre, ami a kutató szerint arra utal, hogy a messzi észak volt a színtere az fókaalakúak korai evolúciójának. A kutatócsapat még 2007-ben bukkant rá a kövületre, amely meglepően jó állapotban maradt meg, és a csontváznak mintegy 65 százaléka a kutatók rendelkezésére áll. A lény a Puijila darwini nevet kapta - az első tag, vagyis a nemzetség neve inuit szó, ifjú tengeri emlőst jelent.
A Kanadai Természettudományi Múzeum bemutatófilmje
A vidraszerű lény könnyedén mozgott a szárazföldön és a vízben is, ezért a tudóscsoport "sétáló fókaként" emlegeti. A Puijila az orrától a farka hegyéig körülbelül 110 centiméteres volt. Leginkább a mai vidrákra hasonlított hatalmas szemfogakkal, rövid tömpe orral, nagy szemekkel, vékony farokkal és igen erős állkapoccsal. A szárazföldön és a vízben egyaránt jól vadászhatott.
A Puijila darwini csontvázának számítógépes rekontrukciója (Forrás: Kanadai Természettudományi Múzeum)
Rybczynski hangsúlyozta, bár már eddig is tudtuk, hogy a fókaalakúak a szárazföldről népesítették be a vizeket, az eddig ismert legkorábbi fosszíliájuk már uszonyokat viselt.
A kanadai-amerikai közös expedíció részleteit és a kutatás megállapításait a Nature tudományos folyóirat csütörtöki számában tették közzé.