A tudósok akkor figyeltek fel arra, hogy a beteg dolgozók elveszítik tájékozódási képességüket, amikor méhatkával fertőzött méhek gyűjtőszokásait vizsgálták. A kirepülő és visszatérő dolgozók fertőzöttségének összehasonlításakor megállapítottuk, hogy a visszaérkezők között csupán mintegy feleannyi fertőzött méh volt, mint a kirepülők között - mondta el Bernd Grünewald, a Goethe Egyetem Méhészeti Intézetének munkatársa. Szerinte a váratlan eredményt nem lehet az állatok természetes pusztulásával magyarázni, a jelenség sokkal inkább egy különleges viselkedési mechanizmusra utal, amellyel számos élősködőt el lehet távolítani a méhkasból.
Ez az adaptációs öngyilkos viselkedés valószínűleg természetes szelekcióval jött létre, hiszen javítja a méhcsalád túlélési esélyeit. A "túlélési program" valószínűleg úgy íródott, hogy pár ezer dolgozó odavész, a család azonban megmenekül a biztos haláltól - mondják a kutatók.
Ajánlat: Ázsiai parazita állhat a legnagyobb méhpusztulás mögött