Életjelet adott magáról a ritka szarvas

Az Alfréd-szarvas lábnyomára és ürülékére bukkantak a Fülöp-szigeteki dzsungel mélyén a kutatók. A fajból valószínűleg háromszáznál is kevesebb egyed maradt csak, aminek következtében az egyik legsérülékenyebb emlősnek számít.

A Negros Interior Biodiversity Expedition természetvédelmi szervezet csapata Craig Turner és James Sawyer vezetésével úgy döntött, hogy felderítik a Fülöp-szigeteki Negros szigeten található nemzeti park belső erdeit. A terület fontos biodiverzitás-gócpont, ugyanakkor a Föld egyik legsérülékenyebb erdei ökoszisztémája. A nyolcvanezer hektáros parkban már csak 16 500 hektárnyi erdő maradt, amely a trópusi erdők között az egyik legkevésbé feltárt. Az expedíció közvetlen célja új fajok felkutatása és a világ legritkább szarvasa, az Alfréd-szarvas nyomának megtalálása volt.

Háromnapi menetelés után a csapat számos szarvasnyomra bukkant egy folyóparton. Újabb három nap elteltével fiatal pálmafák törzsén megtalálták egy másik csoport táplálkozásának jeleit. A következő napokban két halom ürülékre is bukkantak egy tisztáson. Azért bizonyos, hogy a csapat az Alfréd-szarvas nyomára lelt, mert csak ez az egy szarvasfaj él a Negros szigeten.

Az Alfréd-szarvas (Cervus alfredi) utolsó állományfelmérése 1991-ben történt, és azzal az eredménnyel zárult, hogy a faj élőhelyének kilencvenöt százalékáról eltűnt. A szarvas a Fülöp-szigetek Visayan-szigetein őshonos, de míg korábban hét, ma már csak két szigeten él, a Negroson és a Panayon.

"Feltételeztük, hogy az Alfréd-szarvas még él a nemzeti parkban, de semmilyen tudományos bizonyíték nem utalt erre az utóbbi évekből - mondta Turner. - A mostani felfedezés bizonyítja, hogy még akad belőle, de azt nem lehet tudni, hogy állománya nő-e".

A Negroson az 1990-es évek közepe óta senki sem látta az Alfréd-szarvast